Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
kezébe hatalmat adó demokrácia feltételei teremtődtek meg, ahogyan az is, hogy az orosz megszállástól függetlenül sem lehetett volna változatlanul fenntartani a háború előtti világot."32 33 HORVÁTH János (szerk.): Tiltott történelmünk 1945-1947. Budapest, 2006. 34 HORVÁTH János: Tiltott történelmünk témáiból: áttekintés. In: HORVÁTH János (szerk.), 2006. 8-14. p. Az idézett rész: 8-9. p. 35 HUBAI László: A korlátozott polgári demokrácia politikai rendszere Magyarországon: 1945-1947. In: HORVÁTH J. (szerk.) 2006. 56-71. p. Kifejezetten a fordulat éve előtti időszak értékelését tűzte ki célul a Horváth János szerkesztette tanulmánykötet, Tiltott történelmünk 1945-1947 címmel.33 A szerzők egyértelműen pozitívan minősítik az említett éveket Magyarország történelmében, hangsúlyozva, hogy voltak „népképviseletet életre keltő szabad választások, létezett igazi polgári demokrácia, megvalósult az eredményes újjáépítés, bekövetkezett a hiperinflációból a stabilizáció csodája, útban voltunk a hitelesen átgondolt szuverenitás felé, [...] készülődtünk a húzódó önkormányzati választások megtartására országszerte, míg a mezőgazdaságban erősödtek a szövetkezetek a Svájcban és Dániában bevált tanulságok nyomán. "3 ^ Határozottan tagadják, hogy a 'népi demokrácia' már 1944 végével kezdetét vette volna, ehelyett a polgári demokrácia stabilizálódásaként értékelik az 1947 februárig végbement eseményeket, melyet többek között azzal indokolnak, hogy az 1945-ös volt a korabeli Kelet-Európa legtisztább választása, melyet a magyar társadalom konzervatív tagjai is demokratikus választásként éltek meg - hiszen nem maradtak távol a választástól a kifogásaikat hangoztatva, hanem nagy arányban elmentek szavazni. S habár a nemzetgyűlési választások főpróbájának tartott október 7-i budapesti helyhatósági választáson a kommunisták nagyarányú győzelemre számítottak, azon a Független Kisgazdapárt nyert, mely után a kisgazda demokraták elég erősek voltak ahhoz, hogy Vorosilov, a SZEB szovjet elnökének nyomására se menjenek bele abba, hogy a november 4-i parlamenti választást megelőzően a kormánypártok előre elosszák a mandátumokat, így utóbbit is a Kisgazdapárt nyerhette meg. További indokként hozzák fel, hogy az 1946. évi I. törvény a magyar alkotmányról példamutatóan deklarálta az emberi szabadságjogokat. Végezetül emlékeztetnek arra is, hogy 1947 februárjában a Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését követelő kommunisták fenyegető zsarolásának is ellenállt a kisgazda parlamenti frakció, s ezért a szovjet hadseregnek kellett közvetlenül beavatkoznia, elhurcolva az FKGP főtitkárát, tehát az MKP csak külső, erőszakos beavatkozás segítségével tudta magához ragadni a hatalmat. Hubai László tanulmánya35 részletesen kifejti azon érveit, mely szerint polgári demokrácia létezhet korlátozott szuverenitású országban is, mely alapján azt a következtetést vonja le, hogy Magyar országon az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások után korlátozott polgári demokratikus rendszer született, mely Kovács Béla 1947. február 25-i elhurcolásáig állt fenn. Való igaz, hogy a háború utáni helyzet, az újjáépítés és más tornyosuló, azonnali megoldást sürgető problémák kezelése rendeleti kormányzáshoz vezetett, amit a nemzetgyűlés utólagosan szentesített, s ez korlátozta a parlamenti demokráciát. Tény az is, hogy az országnak a vesztes háború utáni megszállásából eredő korlátozott szuverenitása ténylege- 237