Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
sen beleszólást biztosított Moszkvának Magyarország ügyeibe, de ez valóban nem volt korlátlan és megkérdőjelezhetetlen, mint azt bizonyítja az 1945-ös választáskor az előzetes mandátumelosztás kérdésében a Kisgazdapárt sikeres ellenállása, majd a Nagy Ferenc vezette kormány megalakulása, illetve a köztársasági törvény meghozatala. Az itt állomásozó szovjet csapatok ellátásából és a háborús vereség miatt fizetendő jóvátételből eredően az ország gazdasági önrendelkezése és anyagi lehetőségei szintén korlátozottak voltak, és részben nyugati mintára kezdetét vette az államosítás is, de Hubai szerint gazdasági vonalon ekkor még megmaradt a magántulajdon döntő súlya.36 36 Uo. 60-62. p. 37 Uo. 62-63. p. 38 Uo. 58. p. 39 HORVÁTH J. 2006. 9. p. Az 1945-47-es periódust tehát a számos illegitim esemény ellenére is eredményesnek tartja. Hubai a kötet más tanulmányait szerző társaihoz hasonlóan úgy gondolja, hogy a demokrácia - azt már ellehetetlenítő - korlátozása 1947 februárjában vette kezdetét, s a továbbra is fenntartott többpártrendszer ekkor már csak az MKP hatalomátvételét szolgálta. Az 1947-es választást tehát egyértelműen a korlátozott demokrácia leépítésének folyamatába illeszkedő eseményként értékeli, míg a Magyar Függetlenségi Párt november 20- i feloszlatását a hidegháború időszakát jelző eseménynek tartja, melytől kezdve az MKP hegemóniája érvényesült. A korlátozott demokrácia teljes leépítését pedig szerinte a Magyar Dolgozók Pártjának 1948-as megalakulása jelképezi.37 Azon meglátása, hogy 1945-1947 között hazánk politikai berendezkedése minőségileg különbözött mind a megelőző autoriter Horthy-korszaktól, mind a későbbi sztálinista diktatúrától, feltétlenül helytálló. Azzal is egyet lehet érteni, hogy: „A polgári demokrácia mértékének nincsenek kvantifikálható, mérőszámokkal meghatározott feltételei." - ezért mint történelmi, változó kategória, mindig rendelkezik kisebb-nagyobb hibákkal, s eltérő demokráciafelfogások ütközése jellemzi.38 Ráadásul hazánk és a nyugat-európai győztes demokráciák gazdaságát hasonló folyamatok jellemezték, a hadigazdaságról békebeli viszonyokra való áttérés lassan ment végbe, nagyobb állami beavatkozással, a balra tolódás jeleként államosításokkal párosulva. Miközben a demokrácia létét nem szokás mennyiségi kritériumokkal igazolni, minőségi feltételek - szerintünk - igenis meghatározhatóak, hiszen a vizsgált periódus más korszakoktól való elhatárolását Hubai maga is erre alapozza. Elemzésünk későbbi fejezeteiben a lehetséges minőségi feltételek felsorolására és mérlegük megvonására magunk is kísérletet fogunk majd tenni. A tanulmánykötetre visszatérve elmondható, hogy a válogatott szerzőgárda által felsorakoztatott érvek mind megfontolandóak és valóban segítik a történelmi igazság feltárását, ugyanakkor a szerkesztő, Horváth János azon alapállása nem elfogadható, hogy a kötet „nem annyira vitairat, mint inkább a tények megmutatása. "39 A történelmi diskurzus nyilvánvalóan nem ért véget azóta sem. A korszakolás kérdését is befolyásoló külpolitikai meghatározottság vs. szabad mozgástér ellentétpárja körüli történeti vita további árnyalására tett kísérletet Rainer M. János a Beve- 238
