Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
foglaltságára hivatkozott. Ebben az évben otthagyta a Nagykunsági Lapok szerkesztését. Gy. Mihályt (Magyar Megújulás Pártja) viszont beprotezsálta a szerkesztőségbe. Dr. Kiss Mihály az iparosok és a kereskedők kérésére vállalta el a szélsőjobb Baross Szövetség elnöki tisztségét, amelyet 1942. április 2-től április végéig viselt. Székfoglaló beszédét a Nagykunsági Lapok (eltorzítva) közölte - népbírósági ítéletében ez az egyik helytálló vádpont. Ő maga azt mondta a bíróság előtt, hogy „ebben az időben már nem voltam antiszemita", tehát szakított a korábbi nézeteivel, de az antiszemitizmust nem moshatta le magáról, ahogyan a bolsevista-ellenes írásokat sem. A már említett írókkal, a kor haladó szellemi áramlatainak képviselőivel bizonyára Móriczcal kötött barátsága kapcsán, és az országos lapokban megjelenő cikkei, tanulmányai nyomán ismerkedett meg, és az 1930-as évektől munkájuk, törekvéseik pártfogója lett, vagy ahogy Antalffy Gyula írta: „a népi írók Móricz Zsigmondiéi Darvas Józsefig mindenkor készséges segítőtársat találtak benne." A neki dedikált kötetek szerint jó ismeretséget ápolt Veres Péterrel, Féja Gézával, Kodolányi Jánossal, Sinka Istvánnal is. A Kis Újságnál, ahol 1940-től 1944. március 21-ig az „Orvos mondja" rovatot vezette, kapcsolatba került Desewffy Gyulával, Futó Dezsővel, Bihari Nagy Lajossal és Cseri Rezsővel. Bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, és az itt végzett munka mélyítette el barátságát a nála két évtizeddel ifjabb Antalffy Gyula újságíróval. „1942 körül [mondta a tárgyaláson] a fajt [ti. a magyarságot] fontosnak tartottam. Baranyában fajok [nemzetiségek] szerint vizsgáltam az egyke jelenségét. Szemléletemre nagy befolyással volt a sokféle hírlap egyirányú beállítottsága. 1942- ben Antalfival [síd] jártam a vidéket, és ő meggyőzött arról, hogy az antiszemitizmus eltereli a figyelmet a szociális problémá[k]ról. " Népbírósági perében az akkor már befolyásos politikussá lett korábbi író-szerkesztő barátok, és a szintén jó barátjának számító Kerekesházi József népfőügyész (!) írásos nyilatkozatai távoztatták el a feje felől a viharfelhőt.145 (Az író-barátok közül többen haláláig tartották vele a kapcsolatot.) 145 Nevezettek, ezen túl Antalffy Gyula, Erdei Ferenc és mások ez ügyben írt nyilatkozatai megtalálhatók a per irataiban. 146 HERSKÓ M. 1977.15-16. valamint 147-153. p. A német megszállás (1944. március 19.) után szigorodtak a zsidókkal szembeni intézkedések: hivatalos engedély nélkül nem hagyhatták el a várost, a zsidó lakásokban lévő telefonokat azonnal kikapcsolták, a 6 éven felülieknek - nemre való tekintet nélkül - sárga csillagot kellett viselniük, a zsidó orvosok keresztény beteget nem gyógyíthattak többé, a zsidó üzleteket bezárták, az árukészletét leltározták, valamint a zsidó iparosok tevékenységét csak zsidó megrendelőkre korlátozták.146 Karcagon is hamarosan megkezdődött a gettó helyének kijelölése, amelyben komoly szerep jutott dr. Kiss Mihály tisztiorvosnak. „Én a Meggyes[i] utcát [ma Kertész József utca] javasoltam, de nekem döntési jogom nem volt ebben az ügyben. Ezután még két más területet javasoltam, de a megyénél mindkettőt elvetették. " A hatóság végül a város északi részén, a Temető és a Vágóhíd utcákban lévő házakat jelölte ki erre a célra. A területet deszkából készült „fallal" vették körül, és május 15-én a karcagi zsidóság gettóba telepítése megtörtént; ugyanitt helyezték el az ideszállított kunmadarast és tiszaszentimrei zsidó családokat is. Az egyik kihallgatott szerint a városban általános vélemény volt, hogy „a törvényeken túlmenő szigorúságú zsidó ellenes intézkedések kiharcolója 220
