Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
nem annyira a polgármester, mint dr. Kiss Mihály volt."147 A doktor érzéketlenségét igyekszik a bíróság előtt igazolni Madár Ilona is, aki elmondta, hogy a gettóban óriási volt a zsúfoltság, egy 3x3 méteres szobában nyolcán, egy 4x4 méteres szobában pedig tizenketten laktak, de dr. Kiss Mihály a felülvizsgálat alkalmával állítólag csak annyit jegyzett meg, hogy: „Na, kérem, van itt hely hőven, még emeletes ágyakat is lehetne felállítani. "148 A tisztiorvos másképp emlékszik: „A gettó felállításánál az alispán rendeletére egészségügyi szabályokat dolgoztam ki. Vízellátásra is javaslatot tettem (két lovat és egy lajtot ajánlottam). Minden fertőző betegségről naponta tett jelentést a gettóorvos. Kemény gyógyszerész közvetítette hozzám a gettó kívánságait, amelyek a gyógyszerre, fertőtlenítőszerre vonatkozik. [...]A gettóról megállapítottam, hogy még a karcagi zsidók sem fértek bele. Más lakásokat kértem, de nem adtak. Kórházat kértem a gettó részére, amit meg is kaptam. Gettóorvossá Österreicher Lászlót javasoltam, kórházorvossá pedig Breznic Dezsőt. A gettót az én javaslatom ellenére tették arra a helyre. Legjobb tudásom szerint intéztem el a gettó ügyét. Rendelőm állandóan tele volt zsidóval. " A doktor vallomását megerősítette a bírák előtt a zsidó hitközség elnöke, dr. Kertész Sándor ügyvéd is:149 „A gettó felállításával kapcsolatban nem volt a vádlott ellen panaszom. [...] egy ízben megkíséreltem több házat igénybe venni a gettó részére. Ó meg is ígérte, de - ő mondta - nem állt módjában többet kieszközölni. Vádlott és a polgármester kórház céljaira egy vendéglőt rendeztek be. " Igazolta ezen felül a két orvos működését, sőt, a gettóba hurcolás előtt ketten végigjárták a betegeket, kik közül néhányat dr. Kiss (a városi) kórházba utalt, „ámbár szigorúan véve nem is kellett volna beutalni [...] Tisztiorvosi működése ellen nem volt kifogásom." Azt viszont dr. Kertész is megjegyzi: „Vádlottat tartották a város irányítójának. Mérsékelt politikai iránynak volt a híve, az utolsó két évben azonban jobboldalra húzódott." A tisztiorvos szélsőjobb irányú érdeklődését - bár ez még nem jelent elkötelezettséget - a házkutatásnál a lakásán talált és lefoglalt nyilas lapok (Egyedül Vagyunk, Új Magyarország, Fáklya) a Magyar Megújulás című programfüzet, egy horogkeresztes, tizenhárom MÉP és négy Baross jelvény, mint tárgyi bizonyíték bemutatásával igyekezett igazolni az ügyész. Dr. Kiss erre azt mondta, a horogkeresztes jelvényt még német frontharcos bajtársaitól kapta, a többi jelvényt pedig a fiának hozta, mert az gyűjtötte azokat. 147 Mészáros Lajos 31 éves bérautó-fuvarozó vallomása. 148 Tanú vallomása a rendőrségi anyagban. 149 Dr. Kertész Sándor ügyvéd tanúvallomása a tárgyaláson. A tárgyaláson azt vallotta, hogy nem menekült el az orosz bejövetelekor. Tény, hogy november 22-ig nem ment el Karcagról, de a harcok idejére a városi házban hagyta feleségét és fiát, míg ő a P. Szűcs tanyán húzódott meg. A második légitámadáskor (1944. október 21.) - egyik állítása szerint - már itthon volt, másik állítása szerint november 22-ig a tanyán tartózkodott, innen Debrecenbe a Keller klinikára utazott. Tíz napot töltött a klinikán, azután ismeretlen céllal Biharnagybajomba ment, ott egy hónapot töltött. 1945. január elején Tiszaszentimrén élő édesanyját és ott férjnél lévő nővérét látogatta meg, itt tartóztatták le 1945. április 1-jén. Látszik, sehogy sem akart Karcagra hazajönni, talán így akarta kikerülni, vagy elhúzni a felelősségre vonást, talán más céljai voltak; ez ma már nem tisztázható. 221
