Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
emlékei egy főjegyzőről, „aki két fekete ló által vontatott kocsin áthajtván két láda iratot leadott a jegyzőnek. ” A szolnoki levéltári anyag is két ládát tett ki, a nagyigmándiak elmondása szerint azonban a bíró által említett főjegyző nem jászapátiból, hanem Csík vármegyéből érkezett. Györffy több információt nem tudott meg a helyszínen.39 Szedő Antal közben Jászapátiban végzett kutatásokat. A ládák elvitelét elrendelő Ernyey Lajos már korábban meghalt, ezért őt nem tudta kikérdezni, az egykori jegyzőt pedig nem találta meg.40 Azt viszont sikerült megtudnia, hogy az okleveleket tartalmazó ládákat a járási hivatal irataival együtt egy leventealakulat vitte el Jászapátiból. Bistey László nyugalmazott községi jegyző vállalkozott arra, hogy érintkezésbe lép a leventealakulat volt vezetőivel, hátha kiderül, hogy a Dunántúlon hová vitték a ládákat.41 Ennek az eredményéről azonban már nincsen adatunk. Mivel az oklevelek a lelkiismeretes szakemberek kutatásai ellenére sem kerültek elő, azt kell feltételeznünk, hogy a háború viharaiban megsemmisültek, vagy teljesen szétszóródtak. 39 MNL JNSzML Levéltár iratai. Cs. 7/1951. Györffy György levele Szedő Antalhoz. 1951. január 9. 40 Uo. Szedő Antal válaszlevele Györffy Györgynek. 1951. január 10. 41 MNL JNSzML Levéltár iratai. Cs.1/1951. Szedő Antal jelentése a Jászapátiba szállított oklevelekről. 1951. január 28. 42 FÜLÖP T. (szerk.) 2013. 130. p. (Az aktuális fejezetet Csönge Attila írta.) A kötet 401-402. oldalán közlik a Komárom-Esztergom vármegyei alispán 1945. október 19-én kelt jelentését az oda szállított iratokról. 43 MNL JNSzML XV. 7. a. KL általános iratok. 3/1945. Szedő Antal jelentése a vármegyei levéltár állapotáról. 1945. november 9. 44 MNL JNSzML IV. 407. Alispán iratai. 1981/1946. Vezseny jegyzőjének jelentése a Szálasi-kormány idején elszállított iratokról. 1945. február 5. 45 MNL JNSzML V. 636. Szelevény nagyközség közigazgatási iratai. 1093/1945. Szelevény helyettes főjegyzőjének jelentése a településről elszállított iratokról. 1945. december 13. 46 Uo. Perbál jegyzőjének beszámolója az oda szállított szelevényi iratok sorsáról. 1945. november 14. Más vármegyei iratanyagok is kerültek Komárom-Esztergom vármegyébe. Szolnok városát 1948. október 8-án kiürítették. Ekkor az ügyintézéshez használt iratokat előbb Jászberénybe, majd Esztergomba szállították. Sajnos az esztergomi vármegyeházán, ahol ezeket az iratokat elhelyezték, váltakozva a német és a szovjet hadsereg is katonai parancsnokságot létesített, s ekkor a szolnoki iratok nagy része megsemmisült.42 Szerencsére a szintén Esztergomba menekített felekezeti anyakönyvek csekély károkkal visszakerültek Szolnokra.43 A kisebb települések is megpróbálkoztak azzal, hogy irataikat nyugatra szállítsák, ám a legtöbb esetben ezek a kísérletek sem jártak eredménnyel. Vezsenyből például a főjegyző vitte magával az iratokat 1944 őszén, ám azok még útközben megsemmisültek.44 Egy másik apró faluból, Szelevényből 1944 szeptemberében ugyancsak elszállították a községi iratokat a Dunántúlra, a Budapesttől északnyugatra elhelyezkedő Perbálra.45 1945. novemberében a perbáli jegyző arról tájékoztatta szelevényi kollégáját, hogy az ott elhelyezett iratok a három hónapig tartó „megszállás” következtében elvesztek. Egyedül egy „tartozási kimutatást” és egy „Légó tervet” találtak meg és ezt a néhány iratot visszaküldték a Tisza menti településre.46 18
