Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
A karcagi városi levéltár esete azon ritka példák egyike, amikor az iratok menekítése hatékonynak bizonyult. A levéltár legértékesebbnek ítélt részét három ládába csomagolták, melyeket 1944 szeptemberében a Somogy vármegyei Tab községbe akarták szállítani. Utóbb azonban kiderült, hogy a ládák soha nem érkeztek meg oda, sőt jó ideig senki nem tudta, hová lettek.47 Két évvel a háború után azonban kiderült, hogy a három láda nem Tabra, hanem Budapestre került, ahol szerencsére beszállították az Országos Levéltárba. Jánossy Dénes főigazgató 1947. május 14-én levélben kereste meg Karcag polgármesteri hivatalát és tájékoztatást adott a kialakult helyzetről, valamint azt is felajánlotta, hogy az értékes jegyzőkönyveket és dokumentumokat tartalmazó anyagot szívesen visszaszállíttatja Karcagra.48 Ez 1949 februárjában meg is történt.49 47 MNL JNSzML V. 173. Karcag város polgármesterének közigazgatási iratai (Továbbiakban Karcag közig, iratok.) 2577/1949. Karcag város polgármesterének válasza az Országos Levéltár kérdőpontjaira a városi levéltárral kapcsolatban. 1945. október 29. 48 Uo. Jánossy Dénes, az Országos Levéltár főigazgatójának levele Karcag város polgármesteri hivatalához. 1947. május 14. 49 MNL JNSzML Levéltár iratai. 161/1950. Szedő Antal jelentése a karcagi városi levéltárról. 1950. november 28. 50 MNL JNSzML V. 645. b. Tiszakürt nagyközség iratai. Közigazgatási iratok. (Továbbiakban: Tiszakürt közig, iratok.) 99/1945. Tiszakürt jegyzőjének jelentése a község állapotáról. 1945. február 8. Vö: Krisztusban nyert erő IL A tiszántúli református gyülekezetek háborús krónikája (1944-1945). (Szerk.: Szabadi István) Debrecen, 2016. 91. p. 51 MNL JNSzML XV. 7. a. KL általános iratok. 3/1945. Szedő Antal jelentése a vármegyei levéltár állapotáról. 1945. november 9. Vö: FÜLÖP T. (szerk.) 2013.130. p. (Az aktuális fejezetet Csönge Attila írta.) 52 MNL JNSzML V. 173. Karcag közig, iratok. 2577/1949. Karcag város polgármesterének válasza az Országos Levéltár kérdőpontjaira a városi levéltárral kapcsolatban. 1945. október 29. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén maradt iratanyagok sem kerülhették el a háborús pusztítást. Volt olyan helység, ahol az irattár a harcok következtében semmisült meg. Tiszakürtön a helyben maradt iratok nagy része elégett, amikor 1944. október 11-én egy német légitámadásnak köszönhetően bombatalálat érte a községházát.50 Gyakoribb volt ennél, hogy a városokon és a falvakon átvonuló hadseregek igénybe vették a nagyobb középületeket katonák, sebesültek, vagy hadifoglyok elszállásolására. 1944 őszén és telén ezeket az épületeket, ha csekély mértékben is, de valahogy fűteni kellett, és a legkézenfekvőbb megoldásnak az mutatkozott, ha az adott pillanatban értéktelennek tűnő iratokat elégetik. A szolnoki vármegyeházából 1944. november 4-e után hadikórházat alakítottak ki és sebesült szovjet katonákat szállásoltak el benne. Mivel korábban a magyar közigazgatás nem tudott minden iratot evakuálni, az épületben maradt vármegyei levéltár egy része megsemmisült. A szovjetek ottlétük idején például feltüzelték az 1939 és 1941 közötti közigazgatási iratokat. A levéltár nagyobb része csak azért vészelte át a megszállás heteit, mert a kórház parancsnoka lepecsételt ajtók mögött őriztette azt.51 A karcagi városházából is hadikórházat alakítottak ki, itt azonban nem zárták el a levéltár helyben maradt részét. Helyette az iratokat kihányták az ablakon a városháza melletti parkba. Bár később megpróbálták összeszedni és rendezni a sáros, összetépett papírokat, a levéltár nagy része megsemmisült.52 Szintén sebesülteket szállásoltak el a Karcagi Református Nagykun Gimnázium épületében is. Ennek következtében a gimnázium irattárának egy része elpusztult, 19
