Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Az 1945-ös földosztás arcai Jász - Nagykun - Szolnok vármegye három településének példáján
dalmi gyakorlatát sokáig nem kutatták. A reform szó feltételezi a jogi normákat, a hosszútávú gazdasági és társadalmi hatások figyelembevételét, amely kritériumoknak az 1945-ös földosztás nem felelt meg - igazolják ezt a kortársi tapasztalatok.4 4 Ö. KOVÁCS József: Földindulás. A leplezett kommunista diktatúra társadalmi gyakorlata a vidéki Magyarországon 1945-ben. In: Váltóállítás - Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Szerk.: CSIKÓS Gábor - KISS Réka - Ö. KOVÁCS József. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Budapest, 2017.19-68. p. 5 KERÉK Mihály: A magyar földkérdés. Mephosz Kiadó. Budapest, 1939.123-130. p. 6 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Budapest, 2010.162-200. p.; VARGA Zsuzsanna: The Twentieh Century Rural Development in Hungary in Statistics and Beyond. In: Agriculture and Rural Life in Finland and Hungary. Szerk.: VARGA Zsuzsanna - ANSSI Halmesvirta. Suomen Maatalousmuseo Sarka, 2018. 31-56. p. 7 BARTHA Ákos: A két világháború közti román földbirtokrendezés. In: Korunk: erdélyi magyar kulturális folyóirat. 2012/6. 83-89. p.; SKALOS Jan - MOLNÁROVÁ Kristina - KOTTOVÁ Petra: Land reforms reflected in the farming landscape in East Bohemia and in Southern Sweden. Two faces of modernisation. In: Applied Geography. 2012.114-123. p.; LAITINEN Erkki: Resettlement Measures in Finland following the Second World War. In: VARGA Zs. - ANSSI H. 2018.139-158. p.; MARCHUT Réka: Land Reforms in the Little Entente States after the First World War and their Anti-Hungarian Aspects. In: VARGA Zs. - ANSSI H. 2018. 97-112. p.: Fin nországban 1935-ben százezer új birtok létesült, a II. világháborút követően pedig komplex telepítési program kezdődött. Szintén jelentős földtulajdon-átrendeződés zajlott Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiában is, igaz, ezek gyakran a régi nemzetiségi elitek (magyarok, oroszok) kárára valósultak meg. Romániában először a kisajátítások történtek, majd a juttatás befejezésével a fennmaradó földek állami tulajdonba kerültek. Csehszlovákiában törvény mondta ki, hogy a Habsburgoknak és az ellenséges államok polgárainak nem jár kárpótlás. Magyarországnak ezzel szemben saját nemzeti elitjének kárára kellett volna megvalósítani a földbirtokreformot, amire nem volt meg az akarat. 8 BÍRÓ Friderika - FÜR Lajos: Búcsú a parasztságtól. Történelmi esszé. Kairosz - Skanzen. Budapest, 2013.232- 249. p. Mindebből nem következik, hogy a földreformra ne létezett volna társadalmi igény. Az egykori jobbágyok 60%-a ugyanis legfeljebb minimális méretű földet kapott az 1848-as jobbágyfelszabadítás során, többségük a szegénység szorításában lépett a polgári világba. A Monarchia időszakában mindössze tervezetek születtek,5 az első nagyobb földreformra egészen 1921-ig kellett várni. A vesztes világháború utáni katasztrofális helyzetben azonban nem a gazdasági célok elsősége érvényesült, sokkal inkább volt a döntéshozók célja a társadalmi feszültségek csökkentése. A földterület 8,5%-ának átrendezését jelentő reform átlagosan mindössze 1,7 holdat juttatott, életképes birtokokat nem teremthetett tehát,6 volumene messze elmaradt Kelet-Európa más országaitól.7 Jellemző adat, hogy az egykori földesurak és jobbágyok által birtokolt földek aránya nagyon csekély változásokat mutatott a korszakban: 1895 és 1935 között szinte mindvégig 44-45% számított parasztinak, 55-56% pedig úri birtoknak.8 A második világháború idején a legnagyobb társadalmi tömb továbbra is a mezőgazdaságból élőké: ez a 4,5 millió fő a lakosság 48%-át jelentette. Több mint felük, nagyjából 2,5 millió birtokolt kisebb-nagyobb földbirtokot, ám közülük mindössze 750.000-en tekinthetők kisgazdáknak, akiknek önálló birtoka képes volt a család eltartására. A kispolgári életszínvonal elérésére nekik lehetőségük nyílott ugyan, de csak szigorú takarékossággal és tervezéssel, mivel akár a kedvezőtlen időjárás is veszélyeztethette a 162
