Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Az 1945-ös földosztás arcai Jász - Nagykun - Szolnok vármegye három településének példáján

megélhetésüket. A nincstelenek aránya pedig még a környező országokkal összevetve is magasnak mondható.9

9 KÖVÉR György - GYÁNI Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó.

Budapest, 2006. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_

magyarorszag_tarsadalomtortenete/adatok.html

10 VARI András: Nagybirtok, paraszt és nemzet. Az 1919-1920-as közép-kelet-európai földreformok eszmei előfutárai a politikai-gazdasági közbeszédben. In: Korall 13/47.2012.5-29. p.; KAPOSI

Zoltán:

A nagybirtok és az agrárszegénység kapcsolata Magyarországon. In: Bűnbak minden időben. Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben. Szerk.: GYARMATI György - LENGVÁRI István - PÓK Attila - VONYÓ József. Kronosz Kiadó. Pécs/Budapest, 2013.264-284. p.; Kaposi

Zoltán

arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagybirtok felosztásával sem jöhettek volna létre életképes birtokok. Az 1930-as években az agrárszegénység mintegy 1,5 millió főt tett ki, miközben az összes 1000 holdon felüli birtok 5,8 millió hold volt. Vagyis, a földosztás a 2-3 holddal rendelkezőkön segített volna.

11 VARGA Zs. 2018.

12 JANVRY, Alain

de:

The

Agrarian Question and Reformism in Latin America. The Johns Hopkins University Press. Baltimore/London, 1990. 203. p.;

BORRAS

Saturnio:

Pro-Poor

Land Reform: A Critique. University of Ottawa Press. Ottawa, 2007. 22-24. p.; LIPTON Michael: Land Reform in Developing Countries. Property rights and property wrongs. Routledge. London/New York, 2009. 2-5. p.

13 BELL Peter D.: Peasants in Socialist Transition: Life in a Collectivized Hungarian Village. University of California Press. Berkeley/Los Angeles/London. 1984.

14 Ö.

KOVÁCS József: Kollektivizálás utáni identitásformák. In: Hely, identitás, emlékezet. Szerk.: KÉSZÉI András - BÖGRE Zsuzsanna L'Harmattan. Budapest, 2015. 220-232. p.

15 CSÍKI Tamás: Eltűnt falusi világok. L'Harmattan. Budapest, 2018: 89-95. és 125-134. p.; FREEDMAN

Paul:

The Origins of Peasant Servitude in Medieval Catalonia. Cambridge University Press. Cambridge, 1991.14- 15. p.

Megismételhető tehát az állítás: földreformra volt igény a korabeli Magyarországon. Noha léteznek a földreform minden formáját elutasító megközelítések,10

1945-ben mégis politikai konszenzus formálódott a földreform szükségességének kérdésében.11

Természetesen eltérő motivációkkal.

A földreform jelenségének komplexitása tág terét adta különböző indítékok megvalósulásának. Az állam által végrehajtott és jogi eszközökkel biztosított földtulajdon változtatás - jellemzően a nagybirtokok felosztása a törpebirtokosok és földnélküli agrármunkások között -, ugyanis nem puszta vagyonátrendeződés. Felfogható a szociális elégedetlenségre adott válaszként, de éppen olyan fontos szerepet játszhatnak a modernizációs és nacionalista célok is, mint akár a vidéki társadalom átrendezésének szándéka.12

A téma tárgyalása során azt is figyelembe kell venni, hogy a föld a magyar vidék életében nem pusztán ingatlan volt. Tagadhatatlan, hogy a paraszti presztízs alapját a birtok képezte,13

ám nem pusztán a vagyoni állapotot fejezte ki, hanem meghatározta a családirokonsági és a falusi társadalmi-gazdasági kötelékeket is.14

A paraszti kultúra központi értéke a függetlenség, amit a saját föld családi munkaszervezetben történő megművelése biztosíthatott. A munka fontos része volt a nevelésnek, a kultúra átadásának. Mivel a paraszti gazdálkodás racionális volt, de nem kapitalista, a föld eladása szégyenletes eseménynek számított: egyrészt, mert a család szorgalmára vetett rossz fényt, másrészt pedig mert a fennmaradást veszélyeztette.15

1945-ben az agrárproletariátus nagy része is osztozott ebben a gazdálkodói mentalitásban, és általában kárpótlást kívánt fizetni: érvényre 163