Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
1920. március 20-án Szattobekné természetesen nem tudott védekezni, hiszen román börtönben ült. Április 16-án Cziriák jelentésében nemcsak azt állapította meg, hogy a fegyelmit nem lehetett lefolytatni, mert az eljárás alá vont személyt letartóztatták és elhurcolták, hanem felhívást adott közzé a Hivatalos Közlönyben, miszerint ha Szattobekné nem jelentkezik azonnal, „állásáról lemondottnak fog tekintetni"?24 Szattobekné testvére, Tary Gizella225 azonban - olvasva a felhívást - kérelemmel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki azonnal elrendelte (61220/1920. sz.) a fegyelmi vizsgálat felfüggesztését addig, amíg a személyes védekezés lehetővé nem válik. Erre csak 1922. január 18. után nyílt lehetőség. Az új vizsgálat vezetésével Zrumetzky polgármestert bízták meg. 224 Uo. 1920. április 16. Cziriák a Közigazgatási Bizottságnak; Budapesti Közlöny, 1920. május 1. 8. p. 225 Tary Gizella (1884-1960) színésznő, írónő, tőrvívó olimpikon és magyar tőrbajnoknő. 226 Uo. Szattobekné Tary Anna levele a Közigazgatási Bizottságnak, dátum nélkül és 1922. június 21. 227 Uo. A Közigazgatási Bizottság fegyelmi választmányának ülése, 1922. május 10. Az április 11-én beérkezett ügyészi vádindítvány fenntartotta az 1919-ben megállapított vádakat és Szattobekné elmozdítását indítványozta. Szattobekné cáfolta a fenti állításokat: • „a kommunizmus nemzet- és vallásellenes gondolataival soha nem foglalkoztam" • „fizikai időm sem volt arra román megszállott területen, hogy a kommün téveszméinek tragikus megvalósulását a valóságban láthassam" • „mikor én Szolnokra jöttem a kommunizmus haldoklóit s négy nap után vége lett" • „Micsoda gaz lélek kellett és kell ahhoz, hogy engemet e lelki megnyilatkozásom után kommunistának tartsanak? Kérdésem minden ép eszű, tisztúltan gondolkozó, bűntelen embertől: ajuli 26-tól aug. 12-ig, vagyis elfogatásom napjáig romlatlan erdélyi magyar tanító lelkem hogyan aljasodott volna le a szolnoki kommunizmusig?" • „kommunista érzelmeimet a legnagyobb gonoszsággal kitalált mesével próbálták bizonyítani"226 Az 1922. május 10-én tartott fegyelmi ülés több érdekességet is tartogatott: egyrészt Muhy Mária itt változtatta meg korábbi vallomását, másrészt kiderült, hogy Szattobekné ügyvédje, Tury Kálmán - miután Szattobekné bűnvádi feljelentést tett a Muhyak ellen hamis eskü és személyes szabadság megsértése miatt - peren kívüli megegyezésre törekedett. Ajánlata szerint ha Muhy Sándor megtéríti az ügyfelének okozott kárt, eltekintenek a pertől. Muhy hajlandónak bizonyult a békés elintézésre, de az igényelt kártérítési összeget sokallta, így elmaradt a megállapodás.227 A fegyelmi választmány ülésén a tanfelügyelő, Bihary István megmagyarázhatónak és elfogadhatónak vélte Muhyék románok előtt tett vallomásait, és - miután a román szál immár kiesett - felhívta a figyelmet, hogy Szolnokon „a vörös eszmék követőit a kommunizmus bukása után, a román megszállás elején sokkal nagyobb ellenségnek tekintették, mint a románokat". A fegyelmi választmány végül felmentette Szattobeknét. Megállapították, hogy kommunista ugyan nem volt, de meggondolatlan kijelentéseket tett, amit két - esküt tett - tanú 150
