Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
mesternél lakik, itt áll alkalmazásban cipőfelsőrészkészítőként havi 3000 koronáért és teljes ellátásért. Magaviseleté kifogástalan, „semmiféle politikával nem foglalkozik, gyűlésekre nem jár, gyanús egyénekkel nem érintkezik",193 Éppen ezért szeptemberben megszüntették rendőri felügyeletét. De ilyen könnyen nem lehetett szabadulni: „figyelését eszközlöm",194 193 Uo. A Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség jelentése, 1922. augusztus 3. 194 Uo. A Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség fogház- és toloncosztálya az alispánnak, 1922. szeptember 6. 195 Budapesti Közlöny, 1919. augusztus 19. 2-3. p. 196 Néptanítók Lapja, 1919. október 2.1-2. Fegyelmi ügyek tanítónők ellen Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter 1919. augusztus 15-i dátummal adta ki 12 pontból álló rendeletét, amelyben elsősorban a népiskolai tanítók személyi ügyeivel foglalkozott.195 A 175.789/1919. szám alatti körrendelet első pontja szerint: „Ha a tanító hazafias, politikai, társadalmi avagy erkölcsi magatartása ellen kifogás merült fel, a fegyelmi eljárás megindítandó, súlyosabb esetben pedig az állástól való sürgős felfüggesztése iránt is azonnal intézkedjék" A fegyelmi eljárások elindítása mellett a március 21. utáni kinevezéseket is érvénytelenítette. Október elején Huszár „Szózat a magyar tanítókhoz" címmel írt hosszabb lélegzetvételű iránymutatást. Ebben többek között az alábbiakat olvashatjuk: „A proletár diktatúra idején pedig egyenesen az osztályharc eszköze lett az iskola és a nemzeti ideálok műterme helyett a világforradalom boszorkánykonyhájává akarták átalakítani a kommunisták a magyar nép tanintézményeit. A kommunizmus kalandorlelkű és gonosztevő agitátorai megmételyezték az oktatók egy jelentékeny részét, és közpénzekből nagy anyagi áldozatokat hoztak azért, hogy az új nemzedéket az ő nemzetietlen, keresztényellenes, materialista, lázadó és erkölcstelen szellemükben neveljék fel. [...] Sajnosán kell megállapítanom, hogy a bolsevista őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez. Örök szégyene marad az az országnak, hogy a rombolás e démoni munkájában oly sok tanító és tanár vett részt. Sem a politikai képzés hiányossága, sem a szociális gondok nem elég indokok arra, hogy a magyar oktatók ilyen jelentékeny része hűtlen lett a magyar nemzeti kulturideálokhoz. [...] Sok községben éppen a tanító lett az osztálygyűlölség új szektájának fanatikus dervise - sok esetben nem is egészen önzetlen alapon. A magyar nép bizalmatlan lett az iskolával szemben és az egész nemzet aggodalommal tekint arra az ifjúságra, amely ilyen eltévelyedett népnevelők kezéből kerül ki. [...] Egészséges magyar nemzeti szellem elementáris ereje söpörje ki a testületekből mindazokat, akik méltatlanoknak bizonyullak arra, hogy a magyar társadalom legféltettebb kincsét, ifjúságát bízza reájuk. "196 Néhány jelzőt azért ismételünk meg, hogy lássuk a szavak erejét és azt az ideológiai közeget, amelyben a megvádolt tanároknak, tanítóknak védekezniük kellett: „osztályharc eszköze", „bolsevista őrület", „örök szégyen", „rombolás", „démoni munka", „hűtlen", „szekta", „fanatikus dervis", „bizalmatlan", „eltévelyedett népnevelők", „méltatlanok". A következő hetekben-hónapokban újabb és újabb rendeletek születtek a fegyelmi bizottságok szervezésével, az alkalmazottak magatartásának elbírálásával kapcsolatban. Azonban nemcsak ezeket a rendeleteket, hanem az igazoló és fegyelmi eljárások lezárását is gyorsított ütemben várták el a vármegyéktől. így a miniszter 29.837/1920. számú rendelete 1920. már- 144
