Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
miatt126 mindent elkövetett, hogy Olasz ellen hangolja a román városparancsnokot és a helyi közvéleményt. Számtalan feljelentést adott be volt főnöke kommün alatti cselekedeteit ecsetelve és ő „talált" Olasz irodájában románellenes röpiratokat is. Tevékenysége sikerét jelzi, hogy Olasz nem tudott visszatérni Karcagra. Pedig próbálkozott: „Miután az ellenem tett feljelentések miatt több ízben a román hadbíróság elé állítottak, én felkerestem a kisújszállási román prefektust, Csétít,127 és előadtam neki, hogy engem a magyar hatóságok állásomból fel nem függesztettek, el nem mozdítottak, kérem állásomba való visszahelyezésemet. [...] Mire azonban ideértünk, ellenem újabb feljelentéseket adtak be. Ez ennek is tisztázása után, amidőn már Münnich 128 lett a prefektus, újból felkerestek, ő és egy román ezredes lakásomon, hogy Karcagra kell mennem r. kapitánynak, ki mint h. polgármester fogok működni, mert ellen esetben internálnak. [...] Miután a h. polgármesterséget nem vállaltam, kényszeríteni akartak a románok, hogy Törökszentmiklósra főszolgabírónak menjek, majd megint kapitánynak akartak Karcagra, erre írásbeli rendeletet is kaptam, én azonban egyiket sem vállaltam, miután a románoknak szolgálni nem akartam". 126 1919 márciusában elbocsátották, április végén pedig túszként vitték Szolnokra. 127 Cséti Róbert (1872-1933) verbói kohómérnök, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszántúli részeinek - románok által kinevezett - prefektusa-főispánja 1919. júliustól 1920. január végéig. A romló helyzettel indokolta lemondását: „Helyemen csak addig maradhattam, míg meg volt a lehetősége annak, hogy polgárságunk részére hasznosan működhessem." Szentesi Tóth Kálmán visszaemlékezése szerint „forradalmi propaganda űzése” vagy „a rekvirálási rendeletek kijátszása" miatt kellett távoznia. Szerinte „ez az utóbbi lehet az igazi ok, mert Cséthyvel menesztették a rekvirálási főparancsnokot, a Kisújszálláson székelő ezredest is, akit, mint mondják, Cséthy orránál fogva vezetett". Féléves működése értékelésekor kiemelték, hogy „a magyar érdeket és az igazságot, amint azt abban a nehéz helyzetben a körülmények engedték, igyekezett megvédeni". MNL JNSzML V. 272. c. Kisújszállás Város Tanácsának iratai, Közigazgatási iratok. XVI 721/1919., 733/1919. és SZENTESI TÓTH K. 1928. 96. és 101. p. 128 Münich József 1919. február 3-i dátummal jelentette be munkája megkezdését (MNL JNSzML V. 272. c. Kisújszállás Város Tanácsának iratai, Közigazgatási iratok XVI. 733/1919.), azonban mindössze pár hétig, a románok március elején bekövetkezett távozásáig - Karcag központtal - folytathatta tevékenységét. A világháború alatt hadifogoly-élelmezési vállalkozó, 1919-től tolmács és rendőralkapitány volt. „Münich a nemzeti hadsereg bevonulása előtti napon, vagyis 1920. március 2-án utazott el Karcagról. Házától az előző napokban a társzekerek állandóan szállították a vasúthoz a bútorokat, ládákat, állatokat, különböző értékekkel telt zsákokat. A közhiedelem szerint e szállítmányoknak nagy része az oláh megszállás idejének és a praefektusságnak a gyümölcse volt". In: SZENTESI TÓTH K. 1928. 99-103. p.; A sajtóban az „oláh-magyarok díszpéldányának", „hirtelen meggazdagodott, magát rogyásig összelopott hazaárulónak" nevezték. In: Nemzeti Újság, 1920. március 9. 4. p.; A románok távozása után Münich is távozott az országból. A Nagyszebeni Kormányzótanács dési prefektussá nevezte ki. Mikes Ödön festőművész testvére Kolozsváron hunyt el 1935-ben, 62 éves korában. In: Erdélyi Lapok, 1935. augusztus 20. 7. p. 129 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 2461/1921.154/1920. Közgyűlési jegyzőkönyv Karcag város tanácsának 1920. november 29-én tartott üléséről. A román közbenjárás igénylése miatt több korábbi támogatóját is elvesztette, ami tovább mélyítette lelki válságát: öngyilkosságot kísérelt meg. Felépülése után azonnal kérte a belügyminisztertől igazolási eljárása elindítását. Az őszig húzódó procedúra végén Olaszt nem kívánták az államrendőrség állományába felvenni, ezért a város rendelkezésére bocsátották.129 Pro és kontra érvek (a képviselőtestület adjon elégtételt „azért a sok kálváriáért, amit ez a szegény ember megjárt, holott ezen embernek fáradhatatlansága és erélye a két forradalom alatt Karczag város polgárainak vagyonát és életét mentette akkor meg", illetve „korábbi tettei miatt fegyelmit kell indítani") után úgy döntött a karcagi közgyűlés, hogy Olaszt nem osztják be a városhoz, hanem új vizsgálatot kérnek. 132
