Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Az 1921 végén megszülető belügyminiszteri határozat mellőzte a fegyelmi eljárás megindítását, elismerve Olasz Vilmos pozitív szerepét a kommün időszaka alatt: „ Olasz Vilmos kommunista nem volt, a kommunizmus érdekeit nem szolgálta, kényszer folytán elfoglalt állásával kizárólag hivatali teendőit végezte, a személy és vagyoni biztonság védelme érdekében működött, állásában polgártársai kívánsága és biztatása folytán maradt meg, külön javadalmazásban nem részesült. " A képviselőtestület 1922-ben Olasz nyugdíjazása mellett döntött. Ezt követően Debrecen város szolgálatába állt: a város I. fokú iparhatóságának szakdíjnoka, fogalmazója, aljegyzője, majd az ügyosztály vezetője volt.130 1925 elején a Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara előadó-fogalmazója, segédtitkára, később titkára lett. 1941- ben a Nagyváradi Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárává nevezték ki. 1944 őszén távoznia kellett Nagyváradról, hazatért Debrecenbe. Ezt követően szerződéses tisztviselő lett előző, debreceni munkahelyén.131 A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter 1948-ban belkereskedelmi főtanácsossá nevezte ki.132 130 Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL HBML) IX. 701/b. 734. 9184/1948. III. 1/1948. 131 MNL HBML IX. 701/b. 939. 132 Magyar Közlöny, 1948. október 23.1. p. 133 Mellinger Endre 1902. szeptember 28-án született Szolnokon izraelita vallású családban. Csehországból származó édesapja, Izidor (1876-1922) a századfordulón telepedett le Szolnokon és nyitotta meg vegyeskereskedését. Édesanyja, Krémer Irén (1882-1944). 134 SZABÓ László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Budapest, 1919.180. p. 135 VÁRYA. 1993.131. p. 136 Fábián Béla felszólalása. Nemzetgyűlési napló, XXXVIII. kötet, 487. ülés, 1925. december 17. 231. p. 137 Szegedi Friss Újság, 1919. szeptember 12. 2. p. „Tíz esztendeig titok volt, ki lőtte le a fiatal Mellingert"- Farkas István története 1919. május 4-én vonta felelősségre Szamuely vésztörvény széke a szolnoki ellenforradalomban aktív szerepet játszókat. Ezen a napon történt az a szinte azonnal szimbolikussá vált eset, amelynek tragikus hőse egy 17. évében járó diák, Mellinger Endre volt. Az újságírók, politikusok és történészek tollán és száján egyre részletesebbé és költői képekkel kiszínezetté vált a gyilkosság története. Számtalan változatban idézték fel Mellinger és Szamuely párbeszédét, Szamuely végzetes döntésének okát is: 133 • „azért lőtték agyon, mert a kivégzések láttára fenevadnak nevezte Szamuelyt"^ • „állítólag Szamuellyt szemtől-szembe fosztogató gazembernek nevezte"135 • „az volt a bűne, hogy az ellenforradalom napján, május 2-án nemzetiszínű kokárdát tűzött gomblyukába, cigarettázva ment a bitó alá és szemébe nevetett a hóhérnak"136 • „az volt a bűne, hogy a kivégzések során eléje toppant Samuelly Tibornak, akit gyilkosnak, megátalkodott és Istentől elrugaszkodott fenevadnak nevezett"137 • „kilépett a mozdulatlanná meredt tömeg soraiból, megtörte a rémület béna csendjét, odaállt Szamuelly Tibor elé, hóhérnak nevezte azt, aki hóhér volt, szemébe kiáltotta egész felháborodását 133
