Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
„Most azután előáll a fegyelmi választmány és kitanít utólagosan, hogy hogyan kellett volna viselkednem a kommün alatt. Nagyon szép! Köszönöm! De miért ily későn, levelek hullása, daruk távozása után? Ha hivatása magaslatán áll, idejében, midőn a kérdés veszedelmesen aktuális volt, kellett volna ezt tennie. Mindezen sorok Szolnok városának talán legnagyobb visszhangot kiváltó ügyének50 főszereplőjétől, Bubla Istvántól származnak. Bubla levele, 1921. április 21. 50 A vármegye politikai életet is megmozgató másik ügy Goszthony Sándoré (1866-1926) volt. Goszthony 1916- tól a vármegye főjegyzőjeként működött. 1919-ben komoly jelöltje volt az alispáni széknek, ám egy 1919-es kijelentése miatt („Nincs arra semmi szükség, hogy grófAlmásy Imre állandóan négyes fogaton járjon és, hogy Kövér János gummi kerekű kocsin kocsikázzon" - a lefolytatott vizsgálat nem tudta bizonyítani, hogy elhangzott-e, mégis elfogadták) elesett a pozíciótól. MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 10546/1919. 51 MNL JNSzML XXXIII. 1. Egyházi anyakönyvek másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Szolnok, római katolikus születési anyakönyv, 1003/1886. 52 Budapesti Közlöny, 1913. november 22. 3. p. 53 Haladás, 1916. január 12. 2. p. 54 KELE J. 1926. 47. p.; KATONA E. 1969. 29. p. 55 MNL JNSzML V. 472. Szolnok város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvei 15709/1918. 1918. november 2. 56 MNL JNSzML XV. 3. b. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Közigazgatási Bizottság iratai Bubla 1886. december 16-án született Szolnokon római katolikus vallású családban.51 Édesapja, Bubla Sámuel (1839-) mészárosként tartotta fenn családját, édesanyja - Konsitzky Ida (1861—) - családját pedig a város fontos fűszer- és vegyeskereskedői között tartották számon. 1926. november 3-án házasodott össze Jászkarajenőn Kecskés Teréziával (1893-), akitől egy gyermeke született 1929-ben. Bubla a szolnoki főgimnáziumban érettségizett 1905-ben, majd a jogi egyetem elvégzése után 1913-ban kezdte meg ügyvédi pályáját.52 1914 és 1917 között a császári és királyi 68. gyalogezredben teljesített harctéri szolgálatot, eközben pedig 1916. január 10-én harmadik tanácsossá választották Szolnok város tisztújító közgyűlésén - ekkor kezdődött Bubla köz szolgálati pályafutása.53 1918. november 2-án rendkívüli közgyűlést tartott Szolnok város képvelőtestülete. Az ülésen többen is a polgármester, Harsányi Gyula lemondását követelték, aki végül Küry Albert alispán szavai után beadta a derekát. Az alispán érvei mellett nagy szerepet játszhatott a döntésben a városháza épületével szemben gyülekező, gépfegyverrel is rendelkező tömeg, amely csak a városvezető kiadatásával elégedett volna meg.54 A tömeg és a fegyverek látványa döntött: Harsányi lemondott, majd gyorsan távozott a városházáról. Ugyanekkor a városi képviselőtestület örömmel vette tudomásul a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását és „szívvel-lélekkel" kimondta csatlakozását. A Nemzeti Tanács helyi szervezetébe Bublát és Riedt István rendőrkapitányt küldték ki.55 Bubla felszólalt a szociáldemokraták november közepén tartott gyűlésén is, majd decemberben a Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (VAOSz) szolnoki csoportjának 116
