Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
elnökévé választották.56 Megszaporodott szerepvállalása már a szolnoki sajtó egy részének is feltűnt: „Elismerjük dr. Bubla István jóakaratát, de már ma szót emelünk ellene, hogy ne igyekezzék hódítani ott, ahol hódításra nincsen szükség, mert úgy a szervezett munkások, mint a Nemzeti Tanács tudja kötelességét", majd javasolták, hogy minél előbb döntsön: városi tanácsosként, vagy agitátorként működik a jövőben.57 XI. 1670/1928. 57 Haladás, 1918. november 17. 2. p. 58 Tóth Tamás (1893-1941) Szolnok város főjegyzője 1921 és 1925, polgármestere 1925 és 1936 között. 59 Haladás, 1919. február 23. 2. p. 60 Szolnoki Munkás, 1919. április 4. 2. p. 61 Haladás, 1919. április 13.1-2. és április 20. 2. p. 62 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 12178/1922. 63 Szolnoki Munkás, 1919. július 15. 2. p. 64 Bolyó Károlyné Bubla Margit (1885-1919) 65 Bolyó Károly (1878-1920), a MÁV fogyasztási szövetkezet tisztviselője volt. Bubla unokaöccse, ifj. Bolyó Károly (1912-1951) szülei halála után Dunavecsén nevelkedett és dolgozott. Királyi járásbírósági munkája mellett mozigépészként dolgozott. Nevéhez fűződik a „Bolyó-féle trükkfényrekesz" szabadalma. Az államvédelem 1951. március 1-jén disszidálás gyanúja miatt őrizetbe vette. Letartóztatása alatt, 1951. március 20-án hunyt el. A VAOSz elnökeként delegálták a Munkástanácsba. A szervezet tisztújításakor csak úgy vállalta - erőszakos fenyegetések mellett - az újbóli elnökséget, ha ügyvezető alelnököt választanak mellé. Ez megtörtént, ezután tulajdonképpen Tóth Tamás - Szolnok város későbbi főjegyzője, majd polgármestere - vezette a VAOSz-t.58 1919 februárjában lelkes szocialistaként jellemezték: „Okos, értelmes szemek, magas homlok; amikor beszél egyik keze a zsebben, a másikkal gesztikulál. Nyugodt, tárgyilagos hangon beszél. Indítványai alaposak és meggondoltak, érveit sorrendben csoportosítja úgy, hogy indítványai rendszerint simán mennek határozatba. A munkástanácsban - azt hiszem azonban másutt is - nagyon szeretik és megbecsülik; mint értékes erő, mint törvényismerő quasi hangadó elem. Ekkor a munkástanács jegyzője, a közgazdasági és pénzügyi szaktanács vezetője volt. A kommunista hatalomátvétel után Bubla bekerült a Munkás-, Paraszt- és Katonatanács végrehajtó bizottságába, április elején egyike lett a szolnoki és megyei pénzintézetek vezetése mellé kinevezett politikai biztosoknak,60 április közepétől a vármegye közgazdasági- és közigazgatási szakosztályát vezette.61 Az áprilisi túszszedések, a májusi összecsapások, majd kivégzések annyira megrendítették „testileg és lelkileg, hogy május 5- én eltávoztam Szolnokról, lemondtam minden megbízásomról" ,62 Bubla Ceglédre költözött, innen járt be rendszertelen időközönként Szolnokra. Lemondásának időpontja igen bizonytalan: ő maga május elejére emlékezett, a helyi sajtóban viszont csak július 15-én adtak erről hírt.63 A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus 2-án jelentkezett a szolnoki városházán, ám testvére64 augusztus 4-én bekövetkezett halála miatt Debrecenbe kellett utaznia. Itt értesült róla, hogy időközben Szolnokon kerestették, ezért 24-én hazautazott. Nagy megdöbbenésére letartóztatták, és szeptember 8-ig a szolnoki államügyészség fogházában tartották. Kiengedése után helyi internálás alatt állt heti megjelenési kötelezettséggel. Szeptember 10-én fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, majd - súlyos beteg sógora65 ápolása 117
