Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
bízható nyilatkozata szerint" csak az 1863. évihez lehetett hasonlítani.12 Nem meglepő, hogy 1918 nyarán több településen az üres gyomrok vették át az irányítást.13 12 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL JNSzML) IV. 407. Jász- Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 8725/1926. Alispáni jelentés 1918. június, július, augusztus és részben szeptember hónapokról; GYORFFY Lajos: A „rettenetes esztendő", az 1873. évi „nagyínség" emlékezete. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1978. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula. Szolnok, 1978. 91-103. p. 13 Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy már 1917 nyarán, Mezőtúron az élelmiszerjegyek kiosztása Kun Árpád polgármester inzultálásába, majd a hivatal szabályos megostromlásába torkollott. Mezőtúr és vidéke, 1917. július 4. 14 Törökszentmiklósi Újság, 1918. július 5. 15 VADAI S. 1928. 25-26. p. 16 MNL JNSzML IV. 407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 8725/1926. Alispáni jelentés 1918. június, július, augusztus és részben szeptember hónapokról. 17 MNL JNSzML IV. 411. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 10/1919. 18 Haladás, 1918. október 20. 19 2019-ben adta közzé a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára a halotti anyakönyvek alapján a megyei mortalitási adatokat. Online: http://mnl.gov.hu/mnl/JNSZML/virtualis_ kiallitas/a_spanyolnatha_aldozatai (Utolsó letöltés: 2019. október 12.) 20 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) K149 Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Belügyminisztérium, Rezervált iratok 104. cs. 1917-7-1717 1918. június végén Törökszentmiklóson, a közélelmezési hivatalhoz beszállított rekvirált szalonna és zsír egy része a kocsit megtámadok kezére került. A volt főispán, gróf Szapáry György pusztataskonyi birtokára szállítandó élelmiszer másik részének elvitelét megakadályozandó megpróbálták feltörni a közélelmezési raktárt. A helyszínre érkező Borbély György főszolgabíró igyekezett lecsillapítani a szitkozódó tömeget, hiába.14 Menekülnie kellett a kőzápor elől, végül a Polgár család kúriájába űzte a jórészt asszonyokból álló csoport. A ház ablakait mindenesetre betörték, kerítését szétszedték. A rend helyreállítására Szolnokról érkezett egy század.15 Pár hét múlva Kisújszálláson hasonló események játszódtak le: július 20-án a zsír és a szalonna hiánya miatt nélkülözők tömege „forrongásszerű izgalomba tört ki, a közélelmezési ügyeket intéző városi alkalmazott házát megtámadta s ablakait beverte".16 És mintha mindez nem lett volna elég: szeptemberben megjelent a spanyolnátha, amely ellen - a tiszti főorvos szerint - nem igazán tudtak érdemi eredményt elérni, „miután a betegség okáról és annak gyógykezelése felől mindezideig nincs kialakult vélemény".17 Hiába zárták be a tanintézményeket, a szórakozóhelyeket,18 november végéig csaknem ezer ember vesztette életét a járvány következtében.19 Ebben a helyzetben érte el az október végi események híre a vármegyét. A vesztes háború, a hazatérés izgalma, majd az azt felváltó csalódottság, a munkaalkalmak hiánya, a szétzilált gazdasági keretek hozták magukkal a kérdést: ki a felelős mindezért? A volt miniszterelnök, Tisza István neve volt sokak listáján az első feljegyzés. Olyanokén is, akik „politikával soha nem foglalkoztak, a kik hadba vonulásuk előtt talán nem is tudták, hogy ki a miniszter elnök".20 1916-1917 folyamán három különböző karcagi forrásból szerzett információt továbbítottak a Belügyminisztériumba, amelyek mind Tisza várható és remélt 111
