Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből

zsef Mihály 1919 tavaszi árvizeinek hatásait ismertette.9

A centenáriumra jelentette meg a Szolnoki Törvényszék egykori kollégákra (is) emlékező kötetét.10

8 SZENTESI ZÖLDI László: Vörösterror Szolnokon: 1919. május 3-4. Budapest, 2011.

9 SZIKSZAI Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt. Szolnok, 2019.; FEJÉR László - KISS József Mihály: 100 éve történt - A Tanácsköztársaság árvize. Hidrológiai Közlöny, 2019/1. 63-68. p.

10 A Szolnoki Törvényszék története 1919. Szerk.: BOJTOS Gábor - PONGRÁCZ Zsolt. Szolnok, 2019.

11 Életpályájáról: FULÖP Tamás: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének." Küry Albert alispán 1867-1926. In: Zounuk, A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. Szerk.: FÜLÖP Tamás. Szolnok, 2013.147-209. p.

Az elmúlt években folytatott szisztematikus kutatómunka számos új, a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó iratot tárt fel, amelynek feldolgozására és elemzésére jelen dolgozatunkban teszünk kísérletet. Ezen források közül - terjedelmi és tematikai okok miatt - kihagytuk a vármegye nagy részét tíz hónapig megszállva tartó román katonaság atrocitásaira vonatkozókat, reményeink szerint azonban egy későbbi időpontban publikálni tudjuk azokat is.

Tanulmányunkban - egy rövid bevezető után - két tisztviselő és három pedagógus elleni igazoló ügyön keresztül lehetővé válik a hatalom sáncain belül és kívül állók nézőpontjainak ütköztetése, bemutatjuk a nagy vihart keltő - és eddig elveszettnek hitt - Mellinger-Farkas ügy peranyagát, egy másik büntetőügy kapcsán megidézzük Szamuely szellemét, áttekintjük, mi történt március 22-én Törökszentmiklóson, végül az emlékezetpolitika területére is kimerészkedünk.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1918 és 1920 között - keretadó gondolatok

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1918-as helyzetének nagyon részletes és sok esetben kritikus jellemzését Küry Albert alispán tollából ismerhetjük meg.11

Negyedévenként értékelte a törvényhatóság adminisztrációját, a gazdasági, társadalmi és egészségügyi állapotokat. A korábbi évek jelentéseivel összehasonlítva mindenképpen elfogadhatjuk, hogy az elhúzódó háború nagyon nehéz körülményeket teremtett: gúzsba kötve vergődő tisztviselők, akadozó közélelmezés és közellátás, élelmiszer- és nyersanyaghiány, súlyos munkaerőhiány, romló közegészségügy, elszegényedés és egyre feszültebb, türelmetlenebb közhangulat. Mindezekkel kellett volna szimultán megbirkózni, miközben úgy nézett ki, hogy soha nem akar véget érni az öldöklés.

A háború ötödik évében a vármegye gabonatermése ismét messze elmaradt a várakozástól. A silány számokat és a tragikus betakarítási eredményeket a „régi gazdaemberek meg110