Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből

BOJTOS GÁBOR

TÖRTÉNETEK 1919-BŐL

Bevezetés

Roppant év, rettentő év volt 1919 Krisztus születése után...1

1 „Roppant év, rettentő év volt 1918 Krisztus születése után, a második forradalom kitörésének esztendeje." Mihail, BULGAKOV: A fehér gárda. Budapest, 1977. 7. p.

2 VARY

Albert:

A vörös uralom áldozatai Magyarországon. 3. kiadás. Szeged, 1993.

3 GAZDAG Lajos - SZABOLCS Árpád: Mezőtúr és Túrkeve a forradalmak alatt. Mezőtúr, é.n. [1921.]; KELE József: Vörösök Szolnokon és a Jászságban. Szolnok, 1926.; VADAI Sándor: Visszapillantás Törökszentmiklós község szomorú közelmúltjára. Szolnok, 1928.

4 URBÁN Lajos: Az 1919-es szolnoki harcok krónikája. Jászkunság, 1969/1-2. 33-45. p.

5 Például: Szolnok megye 1918/19-ben. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula - KISFALUDI Sándor - MÉSZÁROS Ferenc - SZABÓ Lajos. Szolnok, 1961.; TÓTH János: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság a Jászságban: Adatok, dokumentumok. Jászberény, 1969.; Tiszta szívvel, proletár öntudattal, 1919-1969. Szerk.: UNGOR

Tibor. Szolnok, 1969.; Dokumentumok Törökszentmiklós történetéből. 1917-1919. Szerk. GECSÉNYI Lajos. Törökszentmiklós, 1979.; KISS Kálmánné: Pedagógusok a proletárdiktatúra idején. Jászkunság, 1979/1.15-24. p.; HAVASSY

Péter: A jászberényi járási fogházparancsnokság iratai. Jászkunság, 1979/1. 11-14. p.; KORPÁS László: A forradalom törvényszékei - a törvénykezés forradalma. Jászkunság, 1979/1. 33-37. p.; ZÁDOR Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban. In: Zounuk, A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 1. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1986.195-208. p.

6 HAJDÚ Tibor: A Tanácsköztársaság a történetírásban. Tények és hiedelmek. História, 1999/4.13-15. p.

7 CSEH Géza: Vörös- és fehérterror Szolnokon. Rubicon,

2011/2.

32-35. p.

Mennyit tudhatunk a Jász-Nagykun-Szolnok megye számára infernális időszak eseményeiről?

Váry Albert a húszas évek elején publikálta a vörös uralom áldozatainak jegyzékét, amely több tucatnyi megyei nevet tartalmazott.2

Gazdag Lajos és Szabolcs Árpád már 1921-ben, Kele József 1926-ban, Vadai Sándor3

1928-ban

jelentette meg a vörösök uralmának mezőtúri, túrke vei, törökszentmiklósi, illetve szolnoki és jászsági eseményeit taglaló munkáját, melyben a személyesen átélt hetekről-hónapokról számoltak be. 1969-ben jelent meg egy szolnoki orvos, Urbán Lajos naplója a megyeszékhely válságos időszakáról.4

A Kádár-korban számos témánkba vágó tanulmány született (elsősorban a kerek évfordulókra időzítve: 1959, 1969, 1979), azonban ezen munkák értelemszerűen csak erős kritikával olvashatóak.5

Hajdú Tibor, a Tanácsköztársaság történetéről szóló monográfia szerzőjének egy későbbi visszatekintésében a következőket fogalmazta meg: „Mai szemmel két lényeges kifogásom van saját írásaim ellen: az egyik, hogy sokáig nem tudtam szabadulni a szociáldemokrácia és főleg annak balszárnya szerepét lekicsinylő szemlélettől. A másik, nem éreztem erőt arra, hogy nagyobb teret szenteljek az egyházpolitikában elkövetett hibáknak, noha ezekkel és hatásukkal tisztában voltam. "6

1989 után Cseh Géza foglalkozott a megyei vörös- és fehérterrorral,7

Szentesi Zöldi László nagyapja naplója segítségével járta körül a május eleji szolnoki vérgőzös eseményeket,8

Szikszai Mihály a Tanácsköztársaság vasúttörténetét, míg Fejér László és Kiss Jó109