Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

nak a „koronájaként" most

fejeződött

be

a

szálloda és fürdő építése. A beruházást eredetileg 9,5 milliárd koronára tervezték, de a bekerülési költség - nem kis részben az eddig eredménytelen termálvízkutatás miatt - később 11 milliárdra növekedett. Az újságíró szerint „a kútfúrás sikertelensége és a drága fürdőépítkezés okozta, hogy a megye és a minisztériumok kifogásolni kezdték a város és a szálloda drága berendezését. A miniszter mind ebben a takarékosság elvének megsértését látta és utasította a polgármestert, hogy a legcsekélyebb tárgy megvételét is előre, jelentse be a képviselőtestületnek. A polgármester ezt meg is tette, mégis vizsgálat indult meg [...]".

1928. április 11-én, vagyis 3 nappal a szálloda megnyitása előtt a Magyarország hasábjain „Speyer-fegyelmik szerte az országban. Szolnok város polgármestere, üzemitanácsnoka és főmérnöke is fegyelmit kapott. A belügyminiszter szigorú vizsgálatai a külföldi kölcsönök felhasználása ügyében" címmel jelent meg egy írás.91

A cikk egy rövid életképpel adta meg az írás alaphangulatát: „Húsvét vasárnapja Szolnokon. Az egész város a korzón. Tömegek a Tisza partján. Bámulnak. Szolnok legújabb csodáját, a Tisza-parti Gellért-fürdőt. Azt, amelyikért megalkotói most a fegyelmi bíróság elé kerülnek. ". A korzózó szolnokiakkal beszélgetve feltárulnak a fegyelmi vizsgálat részletei: „A belügyminiszterhez több névtelen feljelentés érkezett. Ezek alapján még októberben Tatits Árpád helyettes államtitkár és janda Károly miniszteri osztálytanácsos a belügy és Lukács Ödön miniszteri tanácsost a pénzügy részéről vizsgálatot tartottak a városházán. Azután elaludt látszólag az ügy. Több főszámvevő is vizsgálódott, s egyszerre leérkezett a belügyből a 79104/928. IV. számú rendelet, amely - így beszélték nekünk - elmondja, hogy a vizsgálat során megállapítást nyert: 1. A városi bérház, a fürdő-szálloda építésénél és a kútfúrásánál több milliárdos hiteltúllépés történt. 2. Az e munkálatoknál teljesített műszaki ellenőrzés hiányos volt. 3. A fürdőépítés és a kútfúrási munkálatokat a város a kormány hozzájárulása előtt kezdte meg és az építkezéseknél előállott tervváltoztatásokhoz nem kérték ki a minisztériumok jóváhagyását. 4. A külföldi kölcsön keretén kívül eszközölt bevásárlásoknál hitelműveleteket kötött, amelyek rövid lejáratúak, 3-5 év tartamúak. Mind ezekért egyetemlegesen felelőssé teszi a város említett három főhivatalnokát. De különösen felelőssé teszi a belügyminiszter a főmérnököt azért, hogy 1. hiányos volt műszaki ellenőrzése; 2. szabály szerű hozzájárulás nélkül túlmunkálatokba nem lett volna szabad beleegyeznie; 3. a vasbeton keverésénél helytelenül járult hozzá a cement keverési arányának felemeléséhez; 4. elősorban kellett volna észrevételeznie, hogy az elfogadott tervektől eltérnek. "

91 Magyarország, 1928. április 11. 5-6. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/

2018.

február 21.)

A szerző - nem éppen elfogultságtól mentesen - igyekezett rávilágítani a városok által felvett külföldi kölcsönök kiutalásában, a felhasználás lehetőségeinek korlátozásában, az engedélyezési eljárásokban tapasztalható általános bürokratikus jelenségekre, a „Szent- Bürokrácia" túlkapásaira, a beruházásokkal kapcsolatos gazdasági, társadalmi várakozások által gerjesztett feszültségekre, a minisztériumi engedélyezési procedúra ellentmondásaira és a túlköltekezések anomáliáira. A beruházási lehetőségeket a modernizációs igények és az akut munkanélküliség miatt a települések már alig győzték kivárni, s amikor a pénzek végre megérkeztek, „a városok megindultak. Ki előbb, ki utóbb. Aki előbb, arra most fegyelmi vár. Mert a belügyminisztérium szigorúan a betű álláspontjára helyezkedik: Nem hagytuk jóvá még, nem lett volna szabad kezdeni. Vagy pedig: nem kértek engedélyt a hiteltúllépésekre a belügytől, nem várták meg az előzetes jóváhagyást a tervek megváltoztatásához".

94