Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
fürdők, éghajlati gyógyintézetek, üdülőhelyek, ásvány- és gyógyvízforrások nemcsak csekély számuk miatt nem elégítik ki a mutatkozó egészségügyi közszükségletet, hanem működésüket számos egyéb természeti ok is megbénítja" ü Ezek közül a hátráltató tényezők közül kiemelkedik, hogy „a magyarországi ilynemű intézmények nem rendelkeznek a szükséges tőkével, mert az elhelyezést kereső vállalkozó tőke a jogviszonyoknak rendezetlensége miatt elkerüli" ezt a gazdasági területet, ugyanis nem lát „sem a hazai, sem pedig a külföldi tőke elég biztosítékot arra, hogy a maga számításait" ilyen vállalkozásokban megtalálja. Az indoklás szerint hiányoznak a gyógyfürdők és gyógy víz vállalkozások fejlesztéséhez elengedhetetlen adókedvezmények, melyek az indulás éveiben tapasztalható anyagi nehézségeket ellensúlyozni tudnák, és gondot jelent az infrastrukturális feltételek, közművek hiányosságai mellett az is, hogy a vállalatok fejlesztéséhez szükséges területek csak általános magánjogi jogcímen voltak megszerezhetők. További akadályt jelentett a meglévő gyógyfürdők csekély befogadóképessége, valamint a magyarországi éghajlati adottságokból eredő rövid fürdőidény. Mindez a gyógyfürdők és szálláshelyek együttes fejlesztésére, a fürdőhely- és szállodai kapacitások bővítésére, új gyógyfürdők létesítésére, illetve az egészségügyi, gyógyászati szempontok határozottabb érvényesítésére ösztönözte a gazdasági élet szereplőit. A jogszabály a népjóléti és munkaügyi tárca hatáskörébe utalta a fürdők gyógyhatásának minősítését, és szabályozta a fürdők megfelelő színvonalú infrastrukturális felszereltségét, a fürdőorvosi ellátás megszervezését, a fürdők nyilvántartását. A törvény továbbá szabályozta a fürdőlétesítés engedélyeztetési folyamatát, a fürdőket ellenőrző egészségügyi felügyelői hatóság működését. A vidéki gyógyfürdők és fürdőhelyek népszerűségének fellendülésében szerepet játszott a vasúti, közúti és légi közlekedés fejlődése is. Szolnok természeti és közlekedési adottságai ilyen szempontból nagyon komoly versenyelőnynek számítottak, hiszen vasúttal és gépjárművel is könnyen megközelíthető volt a fővárosból, sőt, a repülőtér fejlesztésének köszönhetően akár a legmodernebb közlekedési eszközzel, repülőgéppel is elérhetővé vált. A motorizáció és a turizmus kapcsolatát is jól jellemzi, hogy a Vacuum Oil Company Rt. 1928-ban Szolnokon az újonnan megépült szálloda közvetlen szomszédságában szeretett volna üzemanyagtöltő állomást létesíteni.62 A Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítése a lokális társadalomszervezés közvetett eszközét is jelentette, hiszen a fürdőkultúra nemcsak a gyógyulást, pihenést és kikapcsolódást kereső turisták körében lett egyre népszerűbb, de helyi szinten - a szálloda báltermével és az étteremmel együtt - a társasági életnek is fontos színterévé vált. Szolnok tulajdonképpen ezeknek az új turisztikai igénynek kívánt megfelelni városfejlesztési, illetve szálloda- és fürdőépítési koncepciójával, amit az 1920-as évtized végére látszólag országos szinten is eredményesen megvalósított: „Lépten-nyomon örömmel mutatunk rá arra az új magyar törekvésre, amely fürdőkkel és üdülőhelyekkel gazdagítja az országot. Legutóbb Eger város nagyszabású terveit ismertettük, s most 61 1929. évi XVI. törvénycikk indokolása a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról. (Online: https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=92900016 . TVI&targetdate=&printTitle=1929.+o/oC3o/oA9vi+XVI.+to/oC3o/oB6rvo/oC3%A9nycikk+indokol%C3%Alsa&refere r=1000ev 2018. május 27.) 62 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 24.644/1928. kgy. sz. 1928. december 31. 82
