Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
itt van Szolnok... Nem éppen csak az új fürdő-szállodához fűződnek az idegenforgalmi remények, mert Szolnokot az utóbbi esztendők folyamán mind többen keresték fel üdülési célokból. A Tisza, a szeszélyes Zagyva romantikája, a kitűnő strand, a művésztelep, a különös kedvességgel kifejlődött városi élet, amelyben mégis sok a levegő és a napsugár, a forró nyári hónapokban sok vendéget csábítottak Szolnokra. Most ezeket a látogatásokat rendszeressé akarja tenni a város, amely az idegenforgalomnak központot adott".63 63 Budapesti Hírlap, 1928. június 3. 25. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) 64 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 8549/1925. kgy. sz. 65 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 9640/1925. kgy. sz. 66 A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1925/255. sz. Bp., 1925. november 11. 8. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. március 4.) A Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítése Szolnok új vezetése a külföldi hitelek rendelkezésre állása előtt is úgy ítélte meg, hogy „a városnak fontosabb építkezésre szüksége nincs, mint egy a város igényeinek megfelelő gőzfürdő és hidegvíz gyógyfürdő létesítése, de meg a legnagyobb közegészségügyi és kulturális érdekek is parancsolják azok létesítését - egy városi gőz és hidegvíz gyógyfürdő építését a Tisza partján a színház épület építési vonalának meghosszabbításában".64 A polgármester és a városi tanács javaslatára 1925 nyarán a képviselőtestület külön fürdőépítési bizottságot hívott életre, melynek tagjai között megtaláljuk dr. Kerekes Sándor főjegyzőt, dr. Sárközy György tanácsost, Zombory Lajos festőművészt, dr. Hubay Miklós főmérnököt, dr. Elek István orvost is. A fürdőépületre pedig 3 neves budapesti tervezőmérnök meghívásával tervpályázatot írtak ki 1925. július 3-i határidővel. A Speyer-kölcsön azonban új távlatokat nyitott a gyógyfürdő beruházás előtt. A hosszú lejáratú amerikai hitel felvételéről döntő 1925. július 3-i közgyűlési határozat úgy ítélte meg, hogy „a gőzfürdő építésének szükségességét, úgy gondoljuk különösebben indokolni talán nem is kell, hiszen ki-ki külön is érezheti annak nagy hiányát, eltekintve attól, hogy egy gőzfürdő és ezzel kapcsolatos olcsó népfürdő és ingyenes nyári Tisza fürdő létesítése a városias életnek elengedhetetlen kívánalma. [...] Mindezen beruházások fontos szükségletei a városnak, a befektetett tőkék megfelelő jövedelmezősége mellett azoknak állandósítását is biztosítja, a helybeli iparnak és kereskedelemnek bőséges kereseti lehetőséget nyújtanak s azon kívül a szolnoki munkások százait tisztességes kenyérkeresethez juttatják."65 1925 novemberében Szolnok város polgármestere a képviselőtestület felhatalmazásával verseny tárgyalást írt ki a városi bérház és a szolnoki Tisza-parton létesítendő szálloda, fürdő és étterem építésének munkálataira.66 A szálloda építésére pályázók november 25- én délelőtt 10 óráig, munkanemek, munka-csoportok szerint, vagy a teljes kivitelezésre vonatkozóan, az ajánlati összeg 2,5%-át kitevő óvadék lefizetése mellett nyújthattak be zárt borítékban pályázatot, a tervdokumentációt a városi mérnöki hivatalban tették hozzáférhetővé. A város fenntartotta magának a jogot arra, hogy a munkákat részben, vagy egészben adja vállalkozásba, és a munkamennyiségeket a kivitelezés során 20%-kal növelhette vagy csökkenthétté. Az ajánlattevőnek vállalnia kellett, hogy a kőművesmunkákhoz a várostól átvesz 800.000 darab nagyméretű téglát 600 koronás egységáron a Sipos-féle 83
