Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
szólag jól bánt a város pénzügyeivel is, a kortársak valóságos pénzügyi bravúrnak tekintették, hogy a település által felvett Speyer-kölcsön kötvényeit, a válság idején kedvező dollárárfolyamot kihasználva, a névérték negyedéért sikerült visszavásárolnia. A városkép átalakulását eredményező nagyléptékű beruházások ütemét a gazdasági világválság lefékezte, ám Tóth Tamás népszerűsége az 1930-as évek közepéig töretlen maradt. Tóth Tamás a művészetek és a kultúra iránt is fogékony, intelligens, művelt embernek számított, aki ehhez még kiváló retorikai érzékkel is rendelkezett. Jó kapcsolatokat ápolt a város politikai, gazdasági és kulturális elitjével. Igen komoly országos és helyi közéleti szerepet vállalt, tagja volt a városok országos kongresszusa állandó választmányának, főtitkára volt a „Dunán-inneni városok" kulturális szövetségének, tagja volt a szolnoki katolikus egyházközösség tanácsának, díszelnöke volt a katolikus legényegyletnek, választmányi tagja volt a vármegyei kaszinónak, elnöke volt a Verseghy Ferenc Irodalmi Körnek, városi delegátusa volt a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetségnek, választmányi tagja volt a szolnoki Művész Egyesületnek és díszelnöke volt a szolnoki Sakk-körnek. Kivette részét a jótékonysági mozgalmakból is, a városi Stefánia fiókszövetség társelnöki és a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi választmányának és a Hadirokkantak, özvegyek és árvák szolnoki csoportjának elnöki tisztségét is betöltötte. A sport területén is vállalt társadalmi szerepet, elnöke volt a szolnoki Testnevelési bizottságnak, választmányi tagja volt a Tisza Evezős Egyletnek, elnöke volt a helyi Levente Egyesületnek, valamint a Szolnoki Athletikai Klubnak, a Szolnoki Vívó Clubnak és örökös dísztagja volt a szolnoki Csolnakázó Egyesületnek. Több bank és vállalat igazgatóságában is részt vett. Személyiségével kapcsolatban híressé vált az a szolnoki művésztelep egyik kiváló plakátkészítője, Pólya Tibor által készített karikatúra, amelyen Tóth Tamás ambiciózusan a jövőbe mutatva azt mondja: „Szolnok nem volt, hanem leszl" A rendkívül rátermett és agilis polgármester kiemelkedően művelt, kiváló retorikai képességekkel megáldott ember volt. Jó ideig betöltötte a Verseghy Kör elnöki tisztségét is, és jelentős érdemei voltak a szegénygondozás korszerű, az egyén ellátására épülő formájának kidolgozásában is. Az országos elismertségnek örvendő polgármester látványos sikereinek csúcsán állt, és megválasztásának 10 évfordulóját ünnepelte, amikor 1935 végén - mondhatni előzmények nélkül és váratlanul - a helyi és országos lapok egy gyanús városházi sikkasztásról kezdtek tudósítani. Az esetből ügy lett, majd fegyelmi vizsgálat, a polgármester ellen lefolytatott eljárás pedig erősen megosztotta a város közvéleményét. Sokan úgy vélték, hogy Szolnok két világháború közötti dinamikus fejlődése elválaszthatatlan volt a személyétől. A sikkasztási botrányt megelőzően Tóth Tamás személyét valóságos kultusz övezte, ő volt az egyetlen olyan szolnoki polgármester, akiről már életében közterületet - a Tisza Szálló mellett újonnan kialakított parkot - neveztek el. Bukását követően hírneve gyorsan elhalványult, majd a második világháború után emléke is feledésbe merült.22 22 A botrány a javadalmi hivatalban elkövetett visszaélések miatt robbant ki, de fokozatosan terjedt, majd szinte az egész városvezetés és a pénzügyi apparátus gyanúba keveredett. Az ügy súlyosságára és példanélküliségére jellemző, hogy 1935. november 4-én Kozma Miklós belügyminiszter Tóth Tamás és az érintett tisztviselők ellen vizsgálatot rendelt el. A feltárt visszaélések miatt a belügyminiszter a polgármestert azonnali hatállyal felfüggesztette állásából, a Szolnoki Királyi Törvényszék pedig letartóztató végzést is elrendelt, ám ezt valószínűleg 69
