Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
tudományi doktorátust 1914-ben szerezte meg. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, tüzérfőhadnagyként szerelt le 1918-ban. Még ugyanennek az évnek a végén Szolnok város szolgálatába lépett. Gyorsan haladt a szakmai ranglétrán, egy évig aljegyzői, majd 1920-tól tanácsnoki, 1921. május 21-től főjegyzői állást töltött be. 1925. június 20-án Zrumetzky Viktor váratlan elhalálozása után Tóth Tamást egyhangúlag választották Szolnok polgármesterévé. Az ekkor mindössze 32 éves városvezető az ország legfiatalabb polgármesterének számított.21 Tóth Tamás beiktatása során „a város fejlődésének lehetőségeit" ismerve, „az életrehívást váró tervek születésénél" már közreműködve, „azok mielőbbi megvalósulását munkálni elsőrendű kötelességnek" ismerte el. Első beszédében hitet tett a városfejlesztési koncepció továbbvitele és megvalósítása mellett, de a fejlesztésekben a település teherbíró képességét figyelembe véve, a fokozatosságra hívta fel a figyelmet: „Tudjuk mi jól, hogy a megváltozott viszonyok a városias fellendülés sok megoldásra váró problémáját utalják most elénk, - ismerjük azoknak a hiányoknak kihatását, amiket megszüntetni, vagy pótolni alig odázható feladatnak látunk, de ha tekintetbe vesszük városunk fekvő vagyontalanságát s közterhekkel már eddig is túlon túl terhelt lakosainknak nyomasztó helyzetét, bárki is beláthatja kiviteli programunk időbeli beosztásának helyességét. Kijelentem és ígérem, hogy a város javaival való sáfárkodásban egy pillanatra sem fogom szem elől téveszteni azokat az okos takarékossági elveket, miknek egyedüli helyes voltát [...] volt alkalmam megismerni és soha a város pénztárát kiadásokkal nem terhelem, míg azoknak szükségességéről és célszerűségéről meg nem győződöm." Tóth Tamás „a polgármesteri megbízatást" a maga részéről egy olyan „kötelezvénynek" tekintette, amelynek „becsülettel való beváltását" ígérte a város képviselőtestülete számára. 21 Tóth Tamás 1893. július 6-án született Szolnokon. Szülei, Tóth Csongor bankigazgató és Brisztella Anna öt fiúgyermeket neveltek fel. Érdekesség, hogy a gyermekek valamennyien „T" kezdőbetűs keresztnevet kaptak. Közülük Titusz fiatalon meghalt. Tihamér papi pályára lépett, nemzetközileg jegyzett pedagógiai író, pápai prelátus, majd élete végén veszprémi püspök lett. Tibor MÁV főfelügyelő, 1931-32 között szénellátásért felelős kormánybiztosi tisztségig jutott, míg Tivadar, a későbbi polgármester bátyja, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium latin-történelem szakos tanára volt. A gyermekek hamar elveszítették édesapjukat, özveggyé vált édesanyjuk a mai Baross úti családi házban - amelynek falát ma már Tóth Tihamér püspök emléktáblája díszíti - nehéz körülmények között, katolikus hitben nevelte fel az öt fiút. Vö.: CSEH Géza: Dr. Tóth Tamás. In: Archontológia. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990. (Online: http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselokl876-1944/tothtamas/index.html 2018. február 15.); Az Est. 1935. november 10. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 15.) Polgármesteri jelentés Szolnok R. T. Város 1928. évi közigazgatási ügymenetéről és a közállapotokról. (Összeáll. Kerekes Sándor városi főjegyző) Szolnok, 1929.131. p. Szolnok új polgármestere fiatalos lendülettel és energiával vetette bele magát a városfejlesztési munkálatokba. A stabilizációt követő általános gazdasági fellendülés mellett kedvező feltételeket biztosítottak ehhez a hosszú lejáratú külföldi kölcsönök, amelyekből elsősorban középítkezéseket finanszíroztak. Parkosították és rendezték a Tisza-partot, bábaképző intézetet és kórházat, fa- és fémipari szakiskolát, elemi iskolákat, modern szállodát és gőzfürdőt, szegényházat építettek, két új katolikus és egy evangélikus templom épült ezekben az években, továbbá újjáépült és megújult az 1919-ben rommá lőtt szolnoki színház is. A város főutcáján a korban divatos Bauhaus stílusban korszerű postahivatalt építettek, a folyami és vasúti szállítmányozás összekapcsolása érdekében a déli Tisza-parton gabonatárházat emeltek, aszfaltozták és csatornázták a belváros fontosabb utcáit. Lát68
