Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - TOLNAY GÁBOR: A tanyák és a tanyai gazdálkodás

Tanyai népesség 1869-ben26 26 Az 1869. évi népszámlálás külterületi összesítései nyomtatásban soha sem jelentek meg, de Kunszentmárton és Túrkeve levéltári anyagában Szolnokon megtalálhatóak. 27 SZABÓ István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és 1850-es években. Különle­nyomat az Agrártörténeti tanulmányokból. Bp., 1960. 28 Tagosítás: A feudális Európában mindenütt általános jelenség volt a földbirtok szétszórtsága, mind a jobbágy­ság által birtokolt földön, mind a nemesség, a városi polgárság, mind pedig a király tulajdonán. Ez a feudális társadalom gazdasági és települési rendjével, a nyomásos gazdálkodással, a földközösséggel, az irtásföld jel­legével, stb. függött össze, de szerepet játszott benne az öröklés alkalmával történt osztódás is. így nem volt ritka, hogy egy-egy birtokos földje akár 60 parcellában volt szétszórva. (Magyarországon kb. 35-40 munka­napra tették azt az időt, amit a jobbágygazdaságok elvesztettek a parcelláról parcellára való járkálással.) Ennek megszüntetését a mezőgazdasági árutermelés, a piaci lehetőségek jobb kihasználása, a művelési költségek csökkentése, a nagyobb mennyiségű és olcsóbban előállítható áruk igénye, tehát a mezőgazdasági üzem raci­onálisabb megszervezésének szüksége sürgette, és a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet során vált aktuálissá. A cél elérése érdekében az egy község határában fekvő, egyazon személy tulajdonában levő bir­tokparcellákat a község összes birtokosának közös megegyezése, vagy valamely törvényes fórum döntése alapján a határ újrarendezésével egy, vagy egynéhány tagban vonták össze. Hazánkban erre az első kísérletek a 18. század végén kezdődtek, szoros összefüggésben a majorsági gazdálkodás térhódításával. A reformkorban a folyamat felgyorsult, de országos méreteket csak a jobbágyfelszabadítás megvalósulása révén öltött. Ekkor is elég vontatottan haladt: a neoabszolutizmus vége felé egy átlagos nagyságú birtokra még mindig 20,6 par­cellaszám és egy parcellára 2 hold művelhető földterület esett. Ennek oka egyrészről a nyomásos gazdálko­dásnak a parasztbirtokon való továbbélése, másrészről a szabaddá vált parasztbirtok védtelensége, a föld Helység Összes népesség Tanyán élő népesség Tanyán élő népesség aránya (%) Mezőgaz­daságilag művelt terület (kh) Egy főre jutó terület (kh) Kunszentmárton 10.034 2.052 20,4 22.466 10,9 Túrkeve 10.969 2.038 18,7 15.455 7,6 Látható, hogy főleg Kunszentmártonban az eltelt húsz esztendő alatt a tanyás gazdál­kodást folytatók száma a tizennégyszeresére emelkedett. A statisztikai adatokból kiolvas­ható, hogy ez a szám nagyjából az első világháborúig állandó is maradt. A tanyás népesség száma ugyan önmagában nem szabta meg a gazdálkodás intenzivitásának fokát, de min­denesetre jelezte azt. Az extenzív félszilaj állattartásra, vagy az ugyancsak extenzív egy­oldalú őszi-tavaszi gabona vetésváltásra épült gazdálkodás lényegesen kevesebb munkával is elvégezhető, mint a gabona és kapás művelést folytató gazdálkodási rendszer. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a tanyás gazdálkodás funkciója megváltozott. Szabó István hangsúlyozta,27 hogy az átalakulást előidéző gazdasági okok, és az azt kísérő tár­sadalmi következmények között megtalálható az árutermelés szerepének növekedése, a városi, falusi ház és a határbeli tanya jogi, társadalmi és gazdasági egysége is. Mindezek következménye lett az, hogy a megyénkben is - főleg a Jászság és a Kunság területén - a tanyás gazdálkodás súlya a 19. század közepére már nem az állattartáson, hanem a föld­művelésen nyugodott. Ehhez azonban hozzájárult a tagosítás28 megkezdése is.29 54

Next

/
Thumbnails
Contents