Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - TOLNAY GÁBOR: A tanyák és a tanyai gazdálkodás
A megye tekintélyes részén a nagyarányú állattartás mellett a még csak mellékes jelentőségűként kezelt gabonatermesztés is - az előbbi rovására - igen nagymértékben előretört. Ennek első következménye az lett, hogy az addig legelőnek használt területeket feltörték és szántófölddé alakították át a század közepén. Ez a korábbi gazdálkodási szerkezet átalakulásával is együtt járt. „Az átalakulást az évtizedeken át kisebb-nagyobb visszaesések ellenére is állandó gabonakonjunktúra idézte elő, amely a kedvező talaj adottságok és szállítási lehetőségek mellett aránylag csekély munka- és tőkebefektetéssel állandó magas jövedelmet biztosított a paraszti gazdaságok részére is. A gabonatermesztés nagyarányú kialakulása először a nagybirtokon következett be, de a példát követték a paraszti gazdaságok is. A legelők helyén feltört szántóföldeken az első évek magas termésátlagai, az 1850-es években folytonosan emelkedő gabonaárak által tartósnak ígérkező haszon nem ösztönözte a gazdákat sem jobb termeléstechnikai eljárások, sem a több munkát igénylő kapás- és takarmánynövények termesztésének meghonosítására. A kapásnövények közül csupán a kukorica foglalt el nagyobb területet az ugar rovására, de ezt is rosszul megmunkált földbe vetve, és a lehető legkevesebb munkával igyekeztek megművelni” A7 A megyében a vasút kiépítése előtt a gabona szállítása csak vízi úton történhetett. Ennek érdekében nagymértékben kihasználták a Tiszán történő gabonaszállítást. Kisebb mértékben a Körös folyó is bekapcsolódott a szállításba, amelyben főleg Mezőtúr, Túrkeve és a Tiszazug volt érdekelve. A jobbágyföldek elkülönözése, a tagosítások és a vasutak kiépülése után különösen a Jászság járt élen a nagybirtokövezet mellett a gabonatermesztésben. Azonban árnyoldalai is voltak ennek a termeléstechnikának. Fényes Elek írta, hogy a tanyás gazdálkodás alkalmazása során az ugart ismerték ugyan, de mégsem hagyták meg, hanem a szántóföldet több éven keresztül csupán gabonával vetették be, míg csak el nem gazosodott. A gyomos földet éveken át parlagon hagyva legelőnek használták, ritkább esetben egy-két évig a gabona után kukoricát vetettek bele. A trágyázás ismeretlen volt, a szántást csak a legszükségesebb mértékben végezték el. A tanyák nyáron csak a gabonabetakarítás idején voltak lakottak, télen a ridegen tartott marha telelőhelyéül szolgáltak.18 17 BALOGH István: 1972. II. köt. 446. p. 18 FÉNYES Elek: 1841-1844. IV. köt. 159. p. - Mezőtúr gazdasági állapotáról a Gazdasági Lapok 1860. évi száma 314. oldalán számolnak be. 19 BALOGH István: 1972.1. köt. 450. p. 20 A török hódoltság alatt a kun közösségek jelentékeny része elpusztult; sokan elvándoroltak, hajdúk lettek és a beköltözöttek (Baranyából és az északi megyékből) nagy aránya miatt a Habsburg-kormányzat, illetve a kamara megszűntnek vette az egykori szabadalmakat. 1702-ben - I. Lipót uralkodása (1647. június 16.-1705. május 5.) alatt - a Német Lovagrendnek adták el az egész Jászkun Kerületet. A szabadparaszti állapotára féltékenyen őrködő - bár etnikai eredetében már legfeljebb felerészben kun - lakosság kiváltságos helyzete vissza-A gazdák és bérlők állandó tanyai tartózkodásra történő kiköltözése az 1869. évi népszámlálás idején még éppen csak megkezdődött, de a népességnek közel negyede már állandóan a tanyán lakott. A Jászságban mindinkább gyarapodó földnélküli mezőgazdasági munkásság azonban a városok peremén és a lakóhelyekké átalakuló szőlőskertekben szorongott.19 A Nagykunság redempciós helységeiben20 a korábbi évtizedekben kialakult üzemi formát tartották meg, ami jellemző volt még Debrecen és a Hajdú kerület helységeire is. Az 50
