Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - TOLNAY GÁBOR: A tanyák és a tanyai gazdálkodás
állattenyésztés és a növénytermesztés egymáshoz viszonyított arányát továbbra is megtartották, vagyis a tanyás gazdálkodás ekkor már egy évszázad óta kialakult struktúráját a legtovább őrizték meg pl. Kunszentmártonban és Túrkevén. A tanyai lakosság számának alakulása21 állítására mozgalmat indított, ami 1745-ben eredményhez vezetett: az úgynevezett jászkun redemptio kereté ben megváltották magukat. Több mint félmillió forintos áron, továbbá 1000 lovaskatona felszerelése, az általános hadfelkelés vállalása, a nádori és más tisztségviselői fizetések megadása ellenében visszakapták szabadságukat Egyenlő állapotúak legyenek, egyenlő mentességekkel és előjogaikat bírják"): szabad tisztviselő- és lelkészválasztásra, pallosjogra, rév-, vám- és földesúri szolgáltatásoktól való mentességre lettek jogosultak. A redemptio összegéhez való fejenkénti hozzájárulás alapján újabb vagyoni rétegződés jött létre: a „redemptusok" minden közösségi jószágból (pl. legelőkből) részesülhettek, a váltságdíj-részüket kifizetni nem tudó „irredemptusok" csak a ház körüli veteményföldekre tarthattak számot. Végül voltak zsellérek is, főként új jövevények, akik önfenntartásuk mellett még közmunkákkal is tartoztak a közösségnek. A redemptus réteg tudatosan ápolta kun-jász származástudatát, melyben szerepe volt az iskoláknak és a helyi értelmiségnek. Az egykori kunok török nyelviségének emlékét azonban csak néhány köznyelvbe került szó őrzi, pl. kalauz, kalóz, komondor. A „hármas kerület" (Nagykunság, Kiskunság, Jászság) önkormányzati elkülönülése 1876-ban szűnt meg, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyék kialakításával. Lásd: Magyar történelmi fogalomtár. (Szerk.: Bán Péter) I. köt. Bp., 1989. 289. p. 21 BALOGH István: 1972.1. köt. 450. p. 22 Uo. 451. p. Helység A tanyai lakosok száma Gyarapodás Idegen illetőségű 1869-ben 1850 1869 fő % Kunszentmárton 134 2.052 1.918 1.531 78 Túrkeve-2.038--141 A tanyai keresők összesen 1869-ben22 Helység Mezőgazdasági népesség Birtokos Bérlő Összesen Tanyai lakos Összesen Tanyai lakos Összesen Tanyai lakos fő fő % fő fő % fő fő fő Kunszentmárton 2.841 694 24,7 744 148 19,8 79 54 68,4 Túrkeve 3.787 475 12,7 1.143 116 10,1 26 3 11,5 51
