Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt
SZIKSZAI MIHÁLY ADATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTTÖRTÉNETÉHEZ A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATT A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment Támogatás és Ügyvitel Archívuma (közismert nevén a MÁV Archívum) őriz néhány kötetet, amelynek pontos megnevezése: „Naplószerű feljegyzések az ellenséges megszállások következtében a vasút üzemi szolgáltatásban és igazgatásban előidézett nehézségekről, jogtalan és erőszakos beavatkozásokról és az államvasutak tiltakozásairól." A kötetek digitalizált változatban is kutathatók az intézmény számítógépén „DNR-en kívüli digitalizált anyag" elnevezésű állományban. A naplók forrásértéke egyértelmű, eddig még nem publikált adatokat közölnek az „őszirózsás forradalom", a Tanácsköztársaság és a román megszállás időszakából a Magyar Királyi Államvasutakkal kapcsolatban. A leírások főleg a vasutat ért károkat érintik, de megemlítik az itt szolgálatot teljesítő alkalmazottakkal és tisztviselőkkel szembeni atrocitásokat is. Nyelvezete közérthető, olvasmányos stílusban készült; a kutató úgy érezheti, inkább egy regény lapjait böngészi. Dolgozatunkban a Jász-Nagykun-Szolnok megye területén lévő vasútvonalakkal és építményekkel kapcsolatos forrásokat adjuk közre. A vesztes világháború után a Károlyi Mihály által képviselt megbékélési politika kútba esett, ugyanis az 1919. március 20-án benyújtott Vix-jegyzéket eredményezte. Ez újabb területek kiürítését követelte a magyar kormánytól, amit Berinkey kabinetje sem elfogadni, sem elutasítani nem mert. Ezért benyújtotta lemondását, Károlyi pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot bízta meg a kormányalakítással. A párt Landler Jenő vezette balszárnya megegyezett az éppen börtönben ülő Kun Béláékkal a proletárdiktatúra kikiáltásáról. Puccsszerűen eltávolították Károlyit, aki végül beleegyezett a lemondatásba. 1919. március 21-én a fővárosban plakátokon hirdették a Garbai Sándor vezette Forradalmi Kormányzótanács megalakítását. A gyakorlatban azonban Kun Béla külügyi népbiztos akarata érvényesült. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a vörösök uralmát a vasútnál öt nappal később létrehozott Vasúti direktórium próbálta érvényesíteni. Ennek felügyelete Landler Jenő1 belügyi és kereskedelemügyi népbiztoshoz került. Az üzletvezetőségeken és a műhelyekben háromtagú vasutas tanácsokat szerveztek. A MÁV Hivatalos Lapjában 1919. március 31-én jelent meg a vasút új szervezetére vonatkozó rendelet. A MÁV elnökének Vázsonyi Jenőt2 1 Landler Jenő: (Gelse, 1875. november 23. - Cannes, Franciaország 1928. február 25.) A Magyar Vasutas Szövetségjogtanácsosa. 1908-ban lépettbe a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. A Tanácsköztársaság idején belügyi és kereskedelemügyi népbiztos, a Vörös Hadsereg 3. hadtestének parancsnoka, később a MÁV vezérigazgatója, majd a Vörös Hadsereg főparancsnoka. A rendszerváltás előtt a MÁV járműjavító üzeme - az egykori istvántelki főműhely - a nevét viselte (MÁV Landler Jenő Járműjavító). 2 Vázsonyi Jenő (Csabrendek, 1864. június 24. - Budapest, 1940. augusztus 15.): gépészmérnök, a MÁV elnöke. 237
