Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
1 .) Cs. Tóth Gizella terhére elkövetett lopás bűnügyben Holatschek Dorottya 19 éves ref. [református] cselédleányt a lopás bűntettének vádja alól felmentette azzal az indoklással, hogy terheltnek hiányos a nevelése, károsult pedig nem fordított elég gondot az ellopott tárgyak megőrzésére. Terheltnek - miután budapesti illetőségű - illetőségi helyére való hazatoloncolást rendeli el. 2 .) Árdrágítás és áruelrejtés bűntettével terhelt Veisz Simon elleni bűnügyben: Veisz Simon túrkevei bőrkereskedő vádlottat - áruelrejtés, árdrágítás és élelmiszer felhalmozás bűntette miatt - bűnösnek mondja ki s ezekért őt elítéli 5000 korona pénzbüntetésre, bőrkereskedői jogosultságának megvonására, továbbá az elrejtett áruk és élelmiszerkészletek megvonására. Egyben elrendeli, hogy túszként Túrkeve városból elszállíttassék. Az árdrágítást bizonyítottnak vette a forr, tszék az által, hogy kb. 60 korona értékű bőrt 693 koronáért adott el, az áruelrejtés és élelmiszer felhalmozást pedig az által vette bizonyítottnak, hogy olyan árukat és élelmiszereket tartott terhelt raktáron, amelyek a szocializáló üzembizottságnak nem voltak bejelentve. Az eljárástól a forr, tszék terhelt beteges állapota miatt jelen esetben eltekintett. 30 30 A Tanácsköztársaság időszakában gyakran előfordult a túszszedés, amikor befolyásos közéleti és vagyonos személyeket vettek őrizetbe. A túszszedés elsődleges célja az ellenforradalmi lázadások megelőzése volt. 3-6. sz.) feljelentések szesztilalom elleni kihágás és áruelrejtés bűncselekménye miatt tétetettek. Ezen ügyeket a vádbiztos a forr, tszéknek általa indítványozott Túrkeve városra vonatkozó [olvashatatlan szó] alatt idecsatolt „Határozata" (amnesztia rendelet) alapján megszüntette. A forr, tszék elnöke és tagjainak működése tekintettel jogi ügyekben teljesen laikus mivoltukra, a 2.) alatti ügyet kivéve mérsékeltnek tekinthető, Veisz Simon esetében pedig az iratokból kitűnően a közfelfogás szellemében hozták az ítéletet. Dr. Kenéz Béla vádbiztos a lehetőség határai között a mai is fennálló törvények szellemében működött. Különben is a megbízatást a kényszer hatása alatt vállalta. VI. Kunszentmárton nagyközségben 1919. április elején - felsőbb rendeletre - a direktórium megalakította a kunszentmártoni forradalmi törvényszéket. Elnöke: Dr. Gyollai Balázs, tagjai: Kardos József, Bolfán Márton, Radies András és Pintér Pál, jegyzője Pugner István, - valamennyien kunszentmártoni földmívesek - voltak. Vádbiztos dr. Glück Sándor ügyvéd volt. Működése 1919. április 21-ig tartott, amikor ui. a románok bevonulása következtében a forr, tszék tagjai elmenekültek Kunszentmártonból. A forr, tvszék összes iratai megsemmisíttettek, így működésére vonatkozó adatokat csupán a nyomozó hatóságok által kihallgatott felek vallomásai szolgáltatták. A forradalmi tvszék 4 esetben hozott ítéletet: 1 .) Zsadony Antal gazd. cselédet részegségért 8 napi elzárásra ítélte. A nyomozás megállapította, hogy a részegség csak jogcím volt az elitélésre, a tulajdonképpeni ok az volt, hogy Zsadony Horváth Gyula nevű gazdáját és hozzátartozóit folyton ijesztgette és [Horváth Gyula] a feljelentést is azért tette Zsadony ellen, hogy ezúton megszabaduljon renitens cselédjétől. 2 .) M. Kiss András azért, mert egy proletárnak nem volt hajlandó lakást adni, 250 korona pénzbírságra ítéltetett. 225
