Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
iparosodott megyeszékhelyen viszont három munkás és egy vasutas ült a testületben. Jegyzőkönyvvezetőkké azonban iskolázott személyeket; köztisztviselőket, tanárokat és egyes esetekben jogászokat neveztek ki. Ám nekik a tárgyalások menetébe nem volt érdemi beleszólásuk.17 17 KORPÁS L. 1979. 34-35. p. 18 Fehér pénz: Az 1918-19-es időszakban nyomtatott 25 és 200 koronás bankjegy, amelynek az egyik oldala üres, „fehér" maradt. 19 KORPÁS L. 1979. 35. p. 20 Uo. Korpás László kutatásai szerint a forradalmi törvényszékek által tárgyalt ügyek három fő csoportra különíthetők el: Közönséges bűncselekmények, a Tanácsköztársaság rendeletéinek megszegése miatt lefolytatott eljárások és politikai jellegű bűncselekmények. Közönséges bűntetteknek számítottak a vagyon elleni és a gazdasági jellegű bűncselekmények: árdrágítás, üzérkedés, gabona állatokkal való feletetése, fehér pénz18 el nem fogadása, a testi sértés, garázdaság, csendháborítás. Továbbá ide sorolhatjuk a becsületsértést, rágalmazást és az egyéb, kisebb súlyú eseteket is, pl. kisgyermek gondozásának elhanyagolása, cseléddel szembeni embertelen bánásmód, stb. A Tanácsköztársaság rendeletéinek be nem tartása sok esetben képezte a vádat. Ezen belül a szesztilalom megszegése volt a leggyakoribb, és ide tartozott a fegyver és lőszer be nem szolgáltatása is. Ez utóbbit olykor politikai bűncselekménynek minősítették, ami így jóval súlyosabb következményekkel járhatott. Politikai jellegű bűncselekmény volt az izgatás és rémhírterjesztés, hivatalos személy (karhatalom, vörösőr) ellen elkövetett emberölés, vagy gyilkossági kísérlet, azok megtámadása és megfenyegetése, a kémkedés és az ellenforradalmi szervezkedés.19 Az ügyek 60-70 %-át közönséges bűntettek miatt folytatták le. A politikai jellegű esetek 3/4-e izgatás, lázítás és rémhírterjesztés, vagyis verbális cselekmény volt.20 Ezek a proletárdiktatúra rendeletéi szerint súlyos bűntetteknek számítottak, noha békebeli állapotok között többségükben a szabad véleménynyilvánítás határát nem lépték volna túl. A Tanácsköztársaság rendeletéinek megszegése miatt kiszabott büntetések nagy része ugyancsak az ítélkezés hagyományos normáinak teljes elvetésével született. A Forradalmi Kormányzótanács II. számú rendelete szigorú szesztilalmat rendelt el. Mégis elképesztőnek tűnik a Kunszentmártoni Forradalmi Törvényszék ítélete, mely szerint az egyik gazdát és fiát 350-350 korona, egy másik gazdálkodót 200 korona pénzbírsággal sújtottak, mivel saját termésű borukból ittak. A forradalmi törvényszékek a formaságokat igyekeztek betartani. Vád nélkül senkit nem ítéltek el, ám a vád bizonyítására már az eljárás gyorsasága miatt sem törekedhettek eléggé. A vádlottak vallását nem vették jegyzőkönyvbe. Felekezeti hovatartozásuk sem előnyt, sem hátrányt nem jelentett. A társadalmi osztályszempontok a legsúlyosabb ítéletek meghozatalakor nem játszottak jelentős szerepet. A Szolnoki Forradalmi Törvényszék által halálra ítélt hét vádlott közül ötnek a foglalkozása napszámos, kettőnek hajós - valószínűleg folyami hajókon szolgáló személy - volt. Az enyhébb esetekben viszont figyelembe vették 215
