Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
mással magyarázni, mint azzal, hogy telve vannak gőggel s mintha elfelejtették volna, hogy milyen mélyen rázta meg társadalmi rendszerünket az ellenforradalomé...]Micsoda osztályharcot vív az a munkásőr, aki fegyverét a családja ijesztgetésére használja fel?"109 A visszaélések nagy száma miatt - a nagyiváni mellett - a nagykörűi munkásőr szakasz megszüntetése is szóba került a megyei párt VB előtt. A nagykörűi munkásőr alakulatot végül nem szüntették meg, amihez - Gila Pál előterjesztése után - a megyei pártvezetés nem járult hozzá, mondván, hogy az akkori munkásőrök rendes, becsületes emberek voltak, akiket csak nehéz helyzetbe hozna a leszerelés. A szakasz feltöltését és megfelelő parancsnok biztosítását tartották a megoldásnak.110 A fentieket olvasva megállapítható, hogy egyelőre nem sikerült megvalósítani azt, amit a párt legfelsőbb vezetésében már a Munkásőrség megalapításakor elhatároztak, miszerint a munkásőrök egyben a rendszer példaképei is lettek volna, akiknek „mind a párt, mind a magánéletben kommunistához méltóan, szerényen kellett viselkedniük."111 109 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1958. 55. ő. e. Jelentés egyes munkásőr elvtársak által elkövetett visszaélésekről, szabálytalanságokról. 1958. október 28. 110 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1959. 83. ő. e. Bejelentés a nagykörűi munkásőr szakasz leszerelésével kapcsolatban. 111 KISS Dávid 80. p. 112 Azt, hogy mi tartozik a rendkívüli események körébe, Halas Lajos 1957. május 24-én fogalmazta meg. Rendkívüli esemény volt „a Munkásőrség normális életétől és tevékenységétől eltérő, az egységek fegyelmi helyzetét befolyásoló esemény". Az alábbi eseteket maradéktalanul jelenteni kellett: igazolvány elvesztése, tömeges parancsmegtagadás, fegyver elvesztése, fegyver által okozott baleset, haláleset, őrszolgálat, ügyeleti szolgálat hanyag ellátásából adódó anyagi vagy egyéb kár, más fegyveres testülettel való összeütközés, gépkocsi- és motorbaleset, hivatali hatalommal való visszaélés, kémkedés, államellenes összeesküvés, titkos, illetve szigorúan titkos okmányok elvesztése vagy jogtalan megsemmisítése, ellenforradalmi megmozdulás miatti készültség, váratlan támadás szolgálatban lévő munkásőr vagy a Munkásőrség épülete ellen. MNL JNSzML XXXV. 23. f. 4.d. 1957. Eljárás rendkívüli eseményekkel kapcsolatban. A nagyiváni és a besenyszögi eset Az ún. rendkívüli események igen nagy számban voltak jelen a Munkásőrség kezdeti időszakában.112 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a többi fegyveres testületnél sem volt jobb a helyzet, tehát az ilyen események nem kizárólag és specifikusan a munkásőrökre voltak jellemzőek. A fegyverhez jutott munkásőrök több helyen is azt hitték, hogy nekik mindent szabad, hogy eljött az ő idejük. A polgári lakossággal szembeni erőszakoskodásoknak a legtöbbször az alkoholfogyasztás volt az előzménye. Az alkohol hatása alatt álló munkásőr, akinek keze ügyében volt maroklőfegyvere is, sok esetben fegyverével szeretett volna nyomatékot adni igazának egy-egy vita hevében. De nagy számban előfordultak olyan esetek is, hogy örömében vagy bánatában kezdett el lövöldözni valaki, illetve amikor fegyverével szerette volna megmutatni a világnak, milyen nagyhatalmú emberré is tette őt a proletárhatalom. Szerencsénkre a rendkívüli eseményeket - amelyeket a korabeli hatalom eltussolt és teljes mértékig titokban tartott - rendszeresen tárgyalták a felső pártszervek, így azok több évtizedes zárolás után a maguk teljes valóságában olvashatóak a párt archívumában. A rendkívüli eseményeken belül speciális helyet foglalnak el a Nagyiván községben elkövetett cselekmények. Ez volt a megyében az egyetlen hely, ahol a munkásőrök önkényes194
