Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
A karcagi munkásőr századnál 1959-ben kezdték el a lovas alakulat szervezését. A viszszaemlékezések alapján az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy valódi hátaslovak hiányában többször jámbor igavonó állatokat próbáltak bevonni a kiképzésbe, amelyek nehezen tűrték a nyerget, igencsak megizzasztva a munkásőröket. Sokszor fordult elő lóról történő leesés, illetve a ló elfutása. Időnként nem csak a mezőgazdaságban dolgozóknak, hanem mázsás embereknek is fel kellett volna ülni a lóra, ilyenkor komikus esetek is adódtak. Egy karcagi munkásőr állítólag ezt mondta, amikor megpróbált felülni a lóra: „Halljátok, először guggoltassátok le a lovat, de hozzatok kisszéket is mellé, hogy fel tudjak rá ülnil" A karcagi lovas szakasz munkásőrei külterületen együtt járőröztek a rendőrökkel, ahol két munkásőr és egy rendőr alkotott egy járőrt. Ez egészen 1961-ig tartott, amikor központi utasításra valamennyi lovas alakulatot megszüntettek az országban.100 100 RÁCZ Lajos 21-23. p. Lovas munkásőrök Szolnokon, 1958-ban Fegyelmi problémák a fegyveres erőknél és ezen belül a Munkásőrségnél A Munkásőrség megalakulása utáni kezdeti időkben egyéb gondok is akadtak a személyi állománnyal. Kiderült ugyanis, hogy a megfelelő személyek kiválogatása mégsem sikerült hibátlanul. A kommunisták szempontjából nem odavaló elemek is bekerültek a testületbe. Többször előfordult, hogy valaki csak személyes karrierjének építése miatt lépett be, de akadtak olyanok is, akiket mindössze a szabad fegyvertartás vonzott. Mások csak a Munkásőrségbe történt belépésük után döbbentek rá arra, hogy ennek az önkéntes szerepvállalásnak bizony szabadnapok fognak áldozatul esni, hiszen a testület elvárta az 189
