Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
A rövid életű lovas munkásőr alakulatok felállítása és kiképzése nehézségekbe ütközött nemcsak Szolnok megyében, de országos viszonylatban is. Ezért amikor megtörtént a mezőgazdaság kollektivizálása - és folyamatosan haladt a terepjáró gépkocsik beszerzése - ezeket az alakulatokat országszerte megszüntették. „ 1957-ben minden járásban létrehoztunk egy lovas szakaszt azzal az elgondolással -figyelembe véve megyénk mezőgazdasági területét, útviszonyait, a nagy külterületeket - hogy adott esetben lovas egységekkel tudnánk kézben tartani ezeket a területeket. Az 1957-es kiképzési terven kívül 1958 első felében a kiképzést sikerült megoldani, de ezt követően megszűnt, mert nem volt módunk, lehetőségünk, s felhatalmazást sem kaptunk, hogy plusz időben igénybe vegyük az elvtársakat. Rendelkezésre áll az összes felszerelés, de nincs kiképzés sem a lovak, sem az elvtársak részére. Ha nem tudjuk megoldani időben a személyi állomány lovas kiképzését, akkor szüntessük meg" - szólalt fel Gila Pál megyei munkásőr parancsnok az MSZMP megyei VB ülésén 1959 májusában.94 94 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1959. 75. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről, pártirányításáról. 1959. május 12. 95 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 6. d. 1958. titkos archívum, Jászberény, 1958. Munkásőrség járási parancsnok 01. sz. parancsa. 1958. március 12. 96 Adalékok a Kókai László munkásőr egység történetéhez. 19.; 30-31. p. 97 A Kilián György munkásőr egység története. Törökszentmiklós, 1985.16. p. 98 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 6. d. 1958. Rendkívüli esemény. 1958. április 19. 99 A Szolnoki F. Bede László munkásőr egység története. 1956-1985.15. p. 1958 év elején például a jászberényi járási század 5 szakaszból állt, ebből 4 gyalogos és egy lovas szakasz volt.95 Itt a Felsőjászsági Állami Gazdaság lovas karhatalmistáiból kerültek ki a lovas munkásőr szakasz tagjai. De később az utolsóként felállított tiszasülyi szakasz is lovasokból állt. Jászberényben már 1958-ban leadták a lovakat az Állami Gazdaságnak, mivel megfelelő járműveket kapott az alakulat. Ezeket a lovuktól megfosztott munkásőröket nevezték tréfásan gyaloghuszárnak vagy virslihuszárnak.96 A mezőtúri járási munkásőr századnak kezdetben három lovas szakasza is volt.97 A kunhegyesi járási század lovas szakaszát Kunmadarason állították fel. Egy 1958 áprilisában keletkezett irat arról tanúskodik, hogy a lovas munkásőrök kiképzése nem haladt zökkenőmentesen. Itt az egyik munkásőr lova foglalkozás közben hirtelen megugrott, lovasa ennek következtében a földre került, aki a vállán húsz napon túl gyógyuló sérülést, zúzódásokat szenvedett. A baleset rányomta a bélyegét a hangulatra is, ami az egységparancsnok jelentéséből is kiderül: „Fokozottan felhívom a lovas szakasz parancsnokának figyelmét arra, hogy a gyengébb lovasokkal körültekintőbben foglalkozzanak, a balesetek elkerülése végett. Továbbá jelentem, hogy a sérülés bekövetkezése után egy-két lovas megijedt, félni kezdtek a lótól, melynek következtében értékelést tartott a lovas szakasz parancsnoka és a szakasz hangulata továbbra is jó" - fogalmazta meg Kovács Sándor főhadnagy, járási munkásőr parancsnok.98 A lovak miatt fulladt kudarcba a frissen felállított Szolnok járási munkásőr század első nagy erődemonstrációja 1959. április 4-én: a zenekar hallatán ugyanis a lovak megriadtak és szétfutottak.99 188
