Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
után ébresztette fel. A jelszó hiányában a riasztást nyíltan hajtotta végre, a riasztás után pedig senki - így a parancsnok sem - győződött meg a riasztás helyességéről. Több munkásőr lakóhelyéül szolgáló utcát nem ismerték, ahová a riasztást ki kellett adni. Az ellenőrzés megérkezésekor a szolgálat nem igazoltatott és nem is jelentkezett. Jászárokszálláson a riadótervet csak hosszas keresgélés után találta meg a szolgálat a régi újságok között. A fegyverek felvételezése a riasztás után gyorsan ment, a fegyverek rendben, tisztán, az állványokon sorakoztak. Hiba volt, hogy a fegyvermester csak késve érkezett meg és nem tudta megmondani, mennyi lőszere van az alakulatnak, ráadásul az egyik raj nem is kapott belőle.90 90 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 7. d. Jelentés a jászberényi századnál végrehajtott tavaszi szemle tapasztalatainak összesítéséről. 1959. május 13. 91 MNL JNSzML XXXV. 1. f. II. fcs. 39. ő. e. Jelentés a szolnoki, törökszentmiklósi, tiszafüredi és jászapáti járási munkásőr századnál végrehajtott ellenőrzés tapasztalatairól. Gila Pál, 1959. február 16. 92 MNL JNSzML XXXV. 1. f. II. fcs. 30. ő. e. 1957. A Munkásőrség helyzete Szolnok megyében. 1957. június 25. 93 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 89. ő. e. 1959. Az eseményről részletesebben: SEBŐK Balázs: Az újrakezdés nehézségei Jászberényben (1957-1959). In: Jászsági Évkönyv 2017. sz. 102-111. p. Vegyes kép tárul elénk, amennyiben megvizsgáljuk, hogyan reagált a megye egy-egy alakulata a riasztásra. Egy 1959-ben készült jelentés szerint, míg például Jászapátin és Tiszafüreden normaidőn belül sikerült harckészültségbe helyezni a munkásőröket, addig Törökszentmiklóson 4 óra 25 perc alatt is csak az alakulat 40%-a érkezett be, a szolnoki járási századnak pedig 5 óra kellett ahhoz, hogy az alakulat harckész legyen. Az okok között szerepelt, hogy hiányoztak, vagy késtek a gépjárművek, illetve az egységeknél nem mindenütt követték a lakcímváltozásokat, így egyes munkásőrökhöz el sem juthatott a riasztás híre.91 Noha a Munkásőrséget éles helyzetben, lőfegyver használattal sohasem vetették be, mégis tudunk Szolnok megye területén néhány olyan alkalomról, amikor ténylegesen is felhasználták a munkásőröket. 1957-ben Kunszentmártonban például kormány- és szovjetellenes feliratok jelentek meg a településen, ezért figyelőszolgálatot szerveztek a munkásőrök bevonásával. A jászberényi tanyavilágban egy terület átkutatásában vettek részt, amely akció következtében jelentős számú tűzfegyver került elő.92 Szintén Jászberényben, de már 1959-ben teljes fegyverzetben vonultatták el a munkásőröket egy nagygyűlés előtt, ahol a helyi parasztok egy része a kollektivizált földek visszaadásának tárgyában hallgatott volna meg egy országgyűlési képviselőt.93 Lovas egységek felállítása A Munkásőrség kezdeti időszakának történetéhez szorosan hozzátartozik a lovas munkásőr egységek felállítása. Ezekre az alakulatokra egyrészt azért volt szükség, mert a lovas járőrök az év minden szakában meg tudták közelíteni azokat a külterületeket, ahol a földutak könnyen járhatatlanná váltak egy nagyobb esőzés vagy havazás következtében. Másrészt éppen itt, a külterületeken éltek nagy számban a mezőgazdaság kollektivizálásáért nem feltétlenül lelkesedő birtokos parasztok, akiket nem lehetett kontroll nélkül hagyni. Mindemellett a lovas munkásőrök tekintélyt is sugároztak. 187
