Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
mány felkészültségét, a feladat végrehajtására való alkalmasságát, tudnunk kellett volna, hogy az amúgy is gyengén képzett parancsnoki állomány nem fogja tudni irányítani a csaknem teljesen felkészületlen tömeget, a beosztottakat." Leírja, hogy az elméletben átvetteket a gyakorlatban már nem volt alkalom terepen begyakorolni, így lényegében élesben ott és akkor próbáltak ki először egy ilyen jellegű operációt. „Több helyen a riadó időpontját megtudták. Sőt Hír elvtárs kihasználva a helyzetét, a harcparancs másolatát is megszerezte. " A harcparancs kihirdetésekor kiderült, hogy egyes függetlenített parancsnokok a térképen nem tudják követni az utasításokat, helytelenül használják a színeket és nem millimétereket, hanem akár centimétereket is tévedtek. Voltak olyan egységek, akik minden indoklás és válogatás nélkül igazoltattak, noha ez nem is tartozott a feladatuk közé. „A felfokozott 'jól akarom csinálni' nézet szinte akadályozta a vezetést munkájában és lehetetlenné tette az irányítást. A futárokat nem engedték tovább és saját parancsnokaikat is feltartóztatták, akiket személyesen is évek óta ismertek, hogy papírok alapján kilétüket megállapítsák. A kutató csoport egy része eltévedt, ugyanúgy a zászlóalj parancsnoki tartalék is. [...] Miután a honvédségtől kölcsönkért rádiók, melyek az összeköttetést voltak hivatva biztosítani, műszaki hiba következtében felmondták a szolgálatot, lényegében megszűnt a gyakorlat vezetése. A blokkírozó egység tagjai miatt, miután megbénították a hírvivők tevékenységét, lehetetlenné vált az összeköttetés biztosítása. Nem volt más megoldás, mint a gyakorlatot befejezni. " A parancsnok jelentését Csáki István VB tag még azzal toldotta meg, hogy az egész riadó gyakorlatot 3-4 „ellenséges elem” szétverhette volna. A gépkocsikra például senki sem vigyázott és az eligazítás hibájából a megyei parancsnok sem közlekedhetett szabadon a gyakorlat helyén. Elemi hibák tömege vezetett tehát az eredménytelenséghez.79 79 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1958. 33. ő. e. 80 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1959. 75. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről, pártirányításáról. 81 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1961.14. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről. 1961. június 20. Természetesen nem minden gyakorlat sikerült ilyen rosszul, de az 1957. év végi nagy összevont operáció eredménytelensége sok kételyt ébreszthetett a párt megyei vezetésében. A parancsnokok felkészítésének és az állomány kiképzésének addigi gyakorlatán jelentősen változtattak, így például az 1959. áprilisi törzsvezetési gyakorlat már jó eredményt hozott.80 Egy 1961-ben, Bács-Kiskun megyében végrehajtott összevont gyakorlatot pedig - amelyen a szolnoki zászlóalj és a kunszentmártoni század vett részt - egyenesen kiválóra értékeltek. Méghozzá úgy, hogy a MOP elvárása szerint váratlan helyzetben és időpontban, idegen terepen kellett végrehajtani az operációt.81 A fejlődés azonban nem minden egységnél volt töretlen, hiszen az 1960 decemberében megtartott gyakorlat - főként a szolnoki zászlóalj I. századánál - ismét komoly hibákat hozott a felszínre. Ezen a gyakorlaton riadót követően lakott területen, századerővel kellett feladatokat végrehajtani. A megye valamennyi egysége normaidőn belül harckész állapotban volt, de az ismeretlen terep megnehezítette a feladatok végrehajtását. A szolnoki I. századnál szétszakadt a kutatólánc, amelynek tagjai a blokírozó csoport tagjaival éles helyzetben összetűzésbe kerültek volna. A munkásőrök felháborodással reagáltak Gila Pál megyei munkásőrparancsnok túlzottan éles kritikájára. A megyei pártvezetés pedig nem győzte Gilát arra figyelmeztetni, hogy nem sorkatonákkal, hanem önkéntesekkel van dolga, akik 183
