Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
1957 májusában már a vidéki egységeknél is folytatták. Gila Pál megyei munkásőr parancsnok hibaként írta le, hogy a foglalkozásokon nem egyszer többet beszéltek, sőt fecsegtek a személyi állománnyal a valós képzés helyett. Szintén káros jelenség volt, hogy egyes parancsnokok a polgári életben 5-6 egyéb funkciót is betöltötték, így sokszor éppen ők nem jelentek meg a foglalkozásokon. A megyei munkásőr parancsnok szerint nem álltak a helyzet magaslatán a MOP-nál sem, hiszen ellentétes tartalmú és túlzott elvárások érkeztek a kiképzés terén a megyei parancsnokságra, amelyeket olyan állománnyal, akik közül sokan a legelemibb katonai ismeretekkel sem rendelkeztek, nem lehetett végrehajtani. „A kiképzéssel kapcsolatban odafent sem látnak egészen tisztán. Megkaptuk a 11. félévi kiképzési tervet, ebben főleg harcászati feladatok vannak számunkra előírva, melyek század- és zászlóalj kötelékben kerülnek végrehajtásra. Ilyen feladatot olyan egységgel végrehajtani, ahol még a parancsnoki állomány sem ismeri, mit kellene csinálni - nagy kavarodást idézhet elő. Semmi irányelvet nem kaptunk ennek a feladatnak a végrehajtására, ami biztosítaná az egységes elvek szerinti végrehajtását a kiképzésnek. Tudomásom szerint az országos parancsnoksághoz befutottak olyan jelzések, hogy helyiségharcot ne hajtsunk végre. ígéretet is tettek, hogy soha többé, csak külön pártengedéllyel lehet végrehajtani ilyen harci feladatot, ugyanakkor a kiképzésbe be van állítva, amit októberben el kell kezdeni. Később megváltoztatták, hogy nem kell ezt a gyakorlatban végrehajtani, elméleti foglalkozáson kell beszélni róla" - részletezte Gila Pál.76 76 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1957.23. ő. e. MSZMP Szolnok Megyei Párt Végrehajtó Bizottságának üléséről készített jegyzőkönyv. 1957. szeptember 20. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről. 77 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1958. 33. ő. e. 78 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1957. 23. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről. 1957. szeptember 20. Az 1957-es kiképzési év teljes kudarcát Czinege Lajos fejtette ki részletesen a megyei párt VB előtt 1958. január 5-én. Összefoglalóan elmondta, hogy még a 7-10 fős rajok feladata sem volt tisztázva, miközben már század- és zászlóalj kötelékben végrehajtott harcászati feladatokat vártak el az állománytól. Úgy látta, hogy a kiképzést labilis talajra építették, amelyből két fontos láncszemet kihagytak: a raj- és a szakaszképzést. Ennek oka a maximalizmus volt, hiszen a Csehszlovákiába kiutazott magyar delegáció látott egy több éve működő milíciát, amit egy az egyben le akart másolni.77 A csehszlovák mintát már a korábbi VB ülésen is többször felemlegették. Ebben élen járt Czinege Lajos, aki maga is járt kint megtekinteni az ottani milíciát: „A csehszlovák elvtársak nagyon lelkünkre kötötték, arra vigyázzunk, hogy amikor a Munkásőrség vonul az utcán, az emberek mosolyogjanak, mert amikor égett a falu, amikor kiöntött a Duna, a munkásőrök hívás nélkül, riadó nélkül elsőnek érkeztek az emberek segítségére. Az emberek magukénak érzik a Munkásőrséget. A Munkásőrség kezdeményezte a kommunista szombatokat: társadalmi munkában járdaépítéseket végeznek, stb. Ha ez így lesz nálunk is, akkor nem szükséges önmagunknak propagandát csinálni, hogy 'mi vagyunk a legkiválóbbak', mert úgyis szeretni fogják az emberek a Munkásőrséget."73 A Munkásőrség Szolnok megyei alakulatainak első nagy összevont karhatalmi gyakorlatára 1957. december 8-án került sor. Itt kellett volna megmutatni, hogy éles helyzetben mire is lenne képes a munkásőr állomány. Amint láttuk, a gyakorlat kudarccal zárult, ami rámutatott a sebtében végrehajtott kiképzés minden hiányosságára. Jelentésében Gila Pál önkritikusan állapította meg, hogy a valóságosnál többre becsülték a parancsnoki állo182
