Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
hogy egyeseknek - a forradalom zavaros viszonyainak következményeként - több pisztolya is volt otthon. Az oldalfegyverek körüli káosz erősen rányomta a bélyegét a munkásőrök hangulatára is. Ezt alátámasztja például a jászberényi és a karcagi parancsnok 1957. év végi jelentése is, miszerint mindkét alakulatnál rossz volt a hangulat a hazavihető pisztolyok hiánya miatt. A kisújszállási munkásőrök felének még ekkor sem volt pisztolya.70 Csalódottságuk miatt Jászárokszálláson előfordult olyan eset is, hogy a munkásőrök otthagyták a lövészetet azzal az indokkal, hogy csak akkor járnak kiképzésre, ha megkapják otthon tartható fegyverüket.71 Úgy néz ki, hogy a munkásőrök akkor érezték magukat biztonságban, ha a birtokukban volt a párt által engedélyezett oldalfegyver. Jól szemléltethető a korabeli munkásőrök gondolatvilága a Munkásőrség első országos parancsnoka, Halas Lajos visszaemlékezései alapján, aki munkájában több helyen is indokolja, miért ragaszkodtak annyira a fegyverekhez. „Szabadulni akartak a fegyvertelenséggel járó kiszolgáltatottság megalázó érzésétől", így - mint írja - belül, a munkaruha alatt, a derékszíjon még munka közben is sokszor ott lapult a pisztoly.72 70 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 4. d. Évi összefoglaló jelentés. Karcag, 1957. december 29. 71 MNL JNSzML XXXV. 1. f II. fcs. 30. ő. e. 1957. A Munkásőrség létrehozásával, munkájával kapcsolatos iratok, a megyei, a járási és városi pártbizottságok jelentései. 72 HALAS Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp. 1986. 212.; 216. p. 73 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1958. 33. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről. 1958. január 5. 74 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 6. d. 1958. Páncéltörő század oktatási anyagigénylés. 1958. április 28. 75 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1961.1. ő. e. Tájékoztató jelentés a december hónapban végrehajtott gyakorlatokról. 1960. december 29. 1958. január elejére a felszerelés tekintetében a helyzet úgy állt, hogy Szolnok megyében már mindenkinek rendelkezésére állt a téli ruházat és az állomány 80%-ának a birtokában volt a hazavihető pisztoly is. Lőszerből minden fegyverre egy javadalmazás jutott. A lövészeteket mindenütt megtartották, a legjobb (jó) eredménnyel Szolnokon, a legrosszabbal pedig Kunszentmártonban (nem megfelelő). Nagy gondot jelentett a foglalkozásokról való tömeges hiányzás, amely megyei átlagban 18%-os volt, de például Törökszentmiklóson a 24%-ot is meghaladta.73 A felszerelés bővülése kapcsán itt említjük meg, hogy a későbbiekben kezdték el szervezni a Szolnokon felállított páncéltörő századot, amely 45, majd 57 mm-es páncéltörő lövegekkel volt felszerelve. A 45 mm-es páncéltörő lövegek kezelésének oktatásához való képzési falitáblákat 1958. április 28-án igényelték először a Szolnok megyei nehézfegyveres század felállításához.74 A páncéltörő század az első években a szolnoki zászlóalj alárendeltségében állt.75 Kiképzés A munkásőrök felvétele után azonnal meg is kezdődött a kiképzésük. Az 1957-es kiképzési év során fegyverkezelés, lőgyakorlatok, valamint a helyiségharc gyakorlása volt napirenden. Később aztán kiderült, hogy az egész kiképzési terv elhibázott volt, amit jól mutatott az 1957. decemberi összevont gyakorlat teljes kudarca is, amelyet végül félbe kellett szakítani. Az első év kiképzési gyakorlatai tehát a szolnoki alakulatnál kezdődtek meg, majd 181
