Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
A kunhegyesi zászlóavatás a munkásőrök hozzáállásával kapcsolatban negatív példaként került elő a megyei párt VB 1957. szeptember 20-i ülésén, Nádas József felszólalásában: „Amikor Kunhegyesre a zászlóavatásra 30 főt kellett küldeni, legalább háromnegyed óráig noszogatták az elvtársakat, mire 30-an jelentkeztek, hogy kimennek Kunhegyesre. "5Q A kunszentmártoni zászlóavatón részt vett Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a SZÖVOSZ elnöke is. Zászlóanyának Csepesz Istvánnét, az első helyi párttitkárt kérték fel.51 A következő csapatzászló-avatásra 1958. június 1-én került sor a megye területén, amikor a mezőtúri munkásőr század felvette Dózsa György nevét. A zászlóanya itt az a Szabó Lajosné volt, akinek kubikos férjét a rendőrök agyonverték a Horthy-rendszerben.52 A Szolnok járási század Bem József nevét vette fel az 1958. június 8-i tiszaföldvári zászlóavatón. A zászlót a martfűi cipőgyár adta, a zászlóanya pedig Kiss Jánosné volt.53 Jászapátin 1958. november 28-án került sor az ünnepélyes zászlóátadóra, ahol az egység a '19-es kommunista mártír, Velemi Endre nevét vette fel.54 Az eseményen díszvendégként megjelent Czinege Lajos, az MSZMP Szolnok Megyei VB titkára is.55 1958. május 25-én Halas Lajos engedélyezte, hogy a karcagi-kisújszállási munkásőr egység Zalka Máté56 nevét vehesse fel.57 A zászlóavatásra ezt követően viszonylag hosszú idő után, 1959. április 12-én került sor. A zászlóanya Molnár Aladámé, egy '19-es veterán felesége volt. A zászlót hivatalosan a karcagi őrlőmalom és a kisújszállási Nagykunsági Állami Gazdaság adta.58 Ennél is később, 1959. május 17-én tartották meg a törökszentmiklósi alakulat csapatzászló-ava50 MNL JNSzML XXXV. 1. f. 3. fcs. 1957. 20. ő. e. Szóbeli tájékoztatás a fegyveres szervek fegyelmi helyzetéről. 1957. augusztus 12. 51 A Kilián György munkásőregység története. Törökszentmiklós, 1985.16. p. 52 Uo. 18. p. 53 A Szolnoki F. Bede László munkásőr egység története. 15. p. 54 Velemi Endre Jászapátiban született '19-es kommunista volt. Hamar Budapestre került, ahol lakatosként dolgozott a Hofherr-Schrantz traktorgyárban. Tagja lett az MSZDP-nek, ahol felfelé ívelt a karrierje. A párt 1918 őszén küldte Jászapátiba, hogy segítsen megszervezni a baloldalt. Mivel itt nem alakult meg a KMP, egészen az egyesülésig szociáldemokrata maradt. A Tanácsköztársaság idején a jászsági alsójárás népbiztosa lett. Többször küldött élelmiszert Szolnokra és Budapestre, a fővárosi proletár gyerekeket a járás területén nyaraltatta. Minden lovat és fogatot a Vörös Hadsereg részére foglaltatott le. A románok elől nem menekült, nem érezte magát bűnösnek. Vágó Pál közbenjárására először elengedték, de 1919. augusztus 2-án újra elfogták, majd - Jászberény felé hurcolva - egy kukoricásban meggyilkolták. In: Értünk éltek. 166-170. p. 55 Adalékok a Kókai László munkásőregység történetéhez. 32. p. 56 Zalka Máté (1896-1937) „spanyolos" kommunista Franki Béla néven Matolcson született, majd pénztárosként dolgozott. Az I. világháborúban megjárta az olasz, majd az orosz frontot, ahol 1916-ban fogságba esett. 1919- ben szökött meg a krasznojarszki hadifogolytáborból, majd később az orosz polgárháborúban ezredparancsnokként harcolt a vörösök oldalán. 1920-ban lépett be az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. A polgárháborút követően Moszkvában élt, ahol elbeszélések és regények írásával foglalkozott. A spanyol polgárháborúban - Lukács Pál néven - már tábornokként vezette a köztársaságpártiak oldalán a 45. hadosztályt. A Huesca bevételéért folyó harcokban esett el 1937-ben, 43 évesen. In: Magyar Nagylexikon 18. kötet. 783. p. 57 Zalka Máté neve már 1957 nyarán „foglalt" volt, valószínűleg ezért kellett külön engedélyre várni, hogy egy másik egység is felvehesse ugyanazt a nevet. Vö. KISS Dávid 118. p. 58 RÁCZ Lajos 16. p. 176
