Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
tását, amikor a helyi egység felvette Kilián György59 nevét. Az országban ezt a kommunista harcost több más munkásőr egység is névadójául választotta. Törökszentmiklóson Szilágyi Sándomé mint régi mozgalmi ember lehetett a zászlóanya.60 A tiszafüredi munkásőr egység Kossuth Lajos nevét vette fel. A zászlóavatók kapcsán összegzésként elmondható, hogy Szolnok megyében nem mindenütt tartották be a MOP azon utasítását, miszerint lehetőleg egy kommunista mártír nevét vegyék fel az egyes egységek. Az 1958-ra felállított összesen tíz munkásőr alakulat közül öt kapott ilyen elnevezést. Ezek közül négy helyen viselte a munkásőr egység egy-egy '19-es mártír nevét (Szolnok - F. Bede László, Jászapáti - Velemi Endre, Kunhegyes - Füleki András és Kunszentmárton - Nagy Péter). Az ötödik mártír névadó, Kókai László 1956-ban esett el, az ő nevét a jászberényiek választották. További két alakulat egyéb, valamilyen formában a kommunizmushoz köthető hősről lett elnevezve (Karcag - Zalka Máté, Törökszentmiklós - Kilián György), míg három alakulat esetében a névadónak semmiféle köze nem volt sem a kommunizmushoz, sem a munkásmozgalomhoz (Mezőtúr - Dózsa György, Szolnok járás - Bem József, Tiszafüred - Kossuth Lajos). Ez utóbbi alakulatok elnevezése mögött valószínűleg a nemzeti történelemhez való szorosabb kötődés törekvése állhatott. 59 Kilián György a két világháború közötti időszak emblematikus kommunista mozgalmi alakja volt. Lakatos munkásként már 22 évesen, 1929-ben belépett a KIMSZ-be, majd 1930-31-ben a Szovjetunióban tartózkodott. 1932-ben Magyarországon fél év börtönre ítélték, majd Párizsba ment. Ezt követően 1938-ig itthon ismét börtönbe került, ítélet nélkül. 1939-ben végleg a Szovjetunióba emigrált. 1943-ban magyarországi bevetésre partizánnak jelentkezett, de lengyelországi ejtőernyős ugrása után eltűnt. In: A Kilián György munkásőregység története. 60 A Kilián György munkásőregység története. Törökszentmiklós, 1985. 22. p. 61 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 4. d. Harcérték jelentés. 1957. március hó 22-i helyzet. 62 KISS Dávid 82. p. Felszerelés A Munkásőrség felszereléssel és fegyverrel való ellátása nem ment zökkenőmentesen. Az aktuális helyzetről az első részletes kimutatást 1957. március 27-én készítették el, a március 22-i állapotot bemutatva. Ez a harcérték-jelentés minden egyes leendő alakulat helyszínén bemutatja a szervezés fokát mind a személyi állomány, mind a meglévő fegyverzet terén. Ez alapján megállapítható, hogy az állomány feltöltöttsége 40 és 54% között mozgott Szolnok, Jászberény, Karcag és Kunszentmárton esetében. A legmagasabb feltöltöttség Jászberény neve mellett szerepelt, de Kunhegyes, Mezőtúr és Törökszentmiklós még nem szolgáltatott adatokat. Hiány volt a fegyverek terén is, hiszen például a szolnoki alakulatnál a pisztolyok 60%-a és a géppisztolyok fele még hiányzott, viszont a karabélyoknál 94% volt a hiány. 1957. március 22-re már ki voltak jelölve az egyes járási parancsnokok is.61 Országos összehasonlításban elmondható, hogy Szolnok megye volt az a hely az országban, ahol a leglassabb ütemben haladtak a személyi állomány szervezésével. Egy 1957. április 15-én kelt jelentés szerint Szolnok megyében csak 30%-on állt az állomány feltöltöttsége, miközben az országos átlag 77,5% volt ebben a tekintetben.62 Az 1957 júniusában elkészített harcérték-jelentés szerint a személyi állományból már csak Szolnokon és Jász177
