Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
mindössze másfél évig, 1958. október 15-ig töltötte be, amikor községi párttitkárnak nevezték ki. Utóda Baricza János lett.27 27 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 10. 28 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 1957.4. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 003. sz. parancsából. Budapest, 1957. április 18. 29 F. Bede László Szolnokon született '19-es kommunista volt. Az I. világháború előtt esztergályosként dolgozott a járműjavítóban. Noha besorozták katonának, nem került a frontra, mert a MÁV több dolgozóját a hadigazdaság stratégiai fontossága miatt a hátországban kellett tartani. A háború végén a szolnoki nagy sztrájkok vezéregyénisége és Dr. Guth Antal után a kommunisták második számú vezetője volt. A Tanácsköztársaság idején tagja lett a 3 fős direktóriumnak és a hadügyi szakosztályt vezette. Tiszakürtön ellenforradalmi lázadás leverésében is részt vett. 1919 novemberében letartóztatták és 1920 márciusában 3 év börtönre ítélték. Büntetése letöltése közben vitték el a fehér különítmények az abonyi Vigyázó kastélyba, ahol több társával együtt megölték. A szocialista korszakban Szolnokon utcát is elneveztek róla, valamint emléktáblát és mellszobrot is kapott. In: GECSÉNYI Lajos - SELMECZI László (szerk.): Értünk éltek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Szolnok megyei harcosainak életrajzgyűjteménye. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága, Szolnok, 1974.17-22. p. A törökszentmiklósi század élére Szeles András, a kunhegyesi század élére Kovács Sándor, míg a mezőtúri század élére K. Kovács Sándor került. Előbbi parancsnokot 1957. március 1-jei, utóbbi kettőt pedig 1957. március 15-i hatállyal nevezte ki Halas Lajos.28 A szolnoki erődemonstráció A Munkásőrség Szolnok megyei alakulatainak első nagy erődemonstrációjára 1957. július 7-én került sor Szolnokon. A hosszas előkészítést követően a megyei pártvezetés ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy - hasonlóan az 1957. március 30-i budapesti munkásőr felvonuláshoz - a párt új fegyveres erejét megmutassák a népnek. A felvonulás apropóját a Munkásőrség Szolnok városi zászlóaljának zászlóavatása szolgáltatta, amelyet egyszerre, egy ünnepség égisze alatt rendeztek meg a rendőri karhatalmi egység zászlóavatásával. A Szolnok városi munkásőregység ekkor vette fel az 1919-es kommunista mártír, F. Bede László29 nevét. A megyei párt VB az eseményt mindenképpen politikai nagygyűléssel egybekötve szerette volna megrendezni, ahol az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói is részt kellett, hogy vegyenek. A vasárnapi munkaszüneti napra szóló program egész napos volt, amely reggel 6 órakor kezdődött a város különböző részein megtartott zenés ébresztővel. A résztvevő alakulatok előző este főpróbát tartottak, majd a Cukorgyárban reggeliztek. Később a több mint ezer résztvevő számára közös ebéd is volt a Tisza Szállóban. A Magyar Néphadsereg mezőtúri helyőrségéből katonazenekar érkezett, akiket munkásőr egyenruhába öltöztettek be. Az ünnepség kezdetén lövegek díszsortüzére és galambok kiröptetésére is sor került. A rendőri karhatalmi alakulaton kívül egy ezrednyi munkásőrnek kellett végigmasírozni a belvároson, illetve díszmenetben elvonulni a Kossuth tér dísztribünje előtt. A díszegység alakulatai Jászberényből, Jászapátiból, Karcagról, Kisújszállásról és Mezőtúrról érkeztek, összesen két zászlóaljnyi munkásőr. A gyalogos munkásőrökön kívül 12 Vippon gépkocsin kunszentmártoni és kunhegyesi munkásőrök, 7 motorkerékpáron pedig a megyei munkásőr törzs beosztottjai 167
