Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
vonultak fel.30 A tervek között szerepelt 64 Túrkevéről és Nagyivánról érkezett lovas munkásőr felvonulása is, lovasok azonban végül nem vettek részt az eseményen.31 A mintaként szolgáló márciusi budapesti felvonuláson a munkásőrök fegyverében üres tár volt, viszont - minden eshetőségre felkészülve - egy teli tárat is vittek magukkal a táskájukban.32 Kérdés, hogy a szolnoki eseményen mi lehetett a helyzet ebben a tekintetben? Tény, hogy a MŰK időszaka ekkorra már elmúlt, így minimálisra csökkent az esélye egy esetleges „provokációnak", viszont olyan irat, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy volt-e lőszer vagy sem a munkásőröknél, nem került elő. 30 Nem tisztázott, hogy az Ural M-72-es motorkerékpárok, illetve az amerikai Dodge Weapon egyik típusának mintájára gyártott (magyarosan Vippon) rajgépkocsik a Munkásőrség tulajdonát képezték-e, vagy valamely másik fegyveres szervtől használatra kapták azokat a felvonulás idejére. Arról vannak adataink, hogy később, 1957 év végén M-72 típusú oldalkocsis motorkerékpárokat vettek át az önálló egységek parancsnokai. MNL JNSzML XXXV. 23.f. 4. d. Jegyzőkönyv motorkerékpár átadás-átvételről. 1957. november 21.; Elosztó a motorkerékpár átadás-átvételről szóló jegyzőkönyvhöz. 1957. december 13. 31 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1957.14. ő. e. MSZMP Szolnok Megyei Intéző Bizottságának jegyzőkönyvei. 1957. június 24. 32 KISS Dávid 96. p. 33 A szolnoki F. Bede László Munkásőr Egység története. 8. p. Megjegyzés: Az eredeti tervek szerint Kiss Károly mondott volna 60 perces beszédet. Forrás: MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 1957.14. ő. e. A dísztribünön ott volt Halas Lajos országos munkásőr parancsnok, a megyei pártvezetők, a helyi fegyveres alakulatok képviselői, valamint az üzemek, vállalatok, hivatalok, illetve a parasztság meghívottjai. A Himnuszt követően a szolnoki párvezetőség nevében Szarvas Imre beszélt, majd a fő szónok, Biszku Béla belügyminiszter következett.33 A beszédében elhangzottak jól tükrözik a párt és a miniszter kérlelhetetlenségét, illetve szemléletesen bemutatják a korabeli hangulatot: „A Munkásőrség névadó ünnepsége és zászlóavatása folytatása annak a politikának, amelyet a párt kezdeményezett az ellenforradalmi támadás leverésével egy időben. [...] Egyetlen munkáshatalom sem lehet meg olyan fegyveres erő nélkül, amely elnyomja a belső reakciós erőket, védi a külső támadástól az egész dolgozó népet, gondoskodik a belső rendről és nyugalomról. A Munkásőrség életre hívása a párt politikájának győzelme. [...] Az újjászervezett hadsereg, rendőrség, határőrség és a megalakult Munkásőrség együttesen védelmezi a munkásosztály hatalmát, az ország belső rendjét. Ezért néz rá büszkeséggel dolgozó népünk, és félelemmel, gyűlölettel az ellenség. [...] Az ellenség célul tűzte ki, hogy szembeállítsa és egymás ellen használja fel a fegyveres erőket. Célja világos: a bizalmatlanság szítása, hogy gyengítse a munkásosztály hatalmát. A mi jelszavunk világos és igazságos: együtt a néppel, a közös ellenség ellen! [...]Az elmúlt héten volt az MSZMP háromnapos országos értekezlete: a munkásosztály és a dolgozó nép legfontosabb feladata továbbra is az ellenforradalom maradványai elleni eszmei és politikai harc és ahol szükséges, annak elnyomása. A harc sikere érdekében a párt soraiban nem szabad megtűrni a békülékenységet és az elnézést az ellenséggel szemben. Nem szabad hagyni, hogy elfelejtsük: az ellenforradalom nyolc hónapja volt, és nem nyolc éve. [...] Nincs okunk a feledékenységre, mert az ellenség nem adta fel a harcot: taktikát változtatott, illegalitásban dolgozik. Taktikája, hogy állandósítsa a belső nyugtalanságot, rémhíreket terjesszen, és kárt tegyen a gazdaságban. [...] Az ellenség nem érdemel könyőrületet. [...] A nép támogatja és helyesli harcunkat. Nem mi, az ellenforradalmárok húzzák a rövidebbet. [...] Meg kell 168
