Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
Parancsnokok csoportképe: K. Kovács Sándor, Pavluska Iván, Prohászka József és Kovács Sándor, 1960. A Munkásőrség kunszentmártoni alakulatának élére a 38 éves Vincze Mihály százados került. Vincze Mihály szegényparaszt családba született és a II. világháború előtt gazdasági cselédként dolgozott. 1940-től 1943-ig, majd 1944-ben katonaként szolgált, amíg Csákvárnál át nem szökött a szovjet alakulatokhoz. Már 1945-ben az MKP tagja lett és 1946-ig Kunszentmárton rendőrparancsnoki posztját töltötte be, ugyanebben az esztendőben az „R" Gárda parancsnoka is volt. Ezt követően gazdálkodott, majd 1948-ban részt vett a helyi Zalka Máté TSz megalapításában, amelynek 1950-ig ő volt az elnöke. 1950-ben tartalékos tiszti képzésen vett részt és főhadnagy lett. 1950 és 1956 között különböző pártfunkciókban dolgozott: előbb a megyei pártbizottságon függetlenített pártmunkás, majd a kunszentmártoni járási pártbizottságon mint szövetkezeti titkár. Az 1956-os forradalom idején már a kunszentmártoni gépállomás függetlenített párttitkára volt. „Az 1956-os ellenforradalom alatt kommunistához méltóan megállta a helyét" - írja a korabeli megfogalmazás. Az október 26-i helyi forradalmi eseményekben nem vett részt, sőt október 27-én tíztagú őrséget szervezett a gépállomáson. Mivel függetlenített párttitkári állása megszűnt, így fizikai munkásként dolgozott tovább munkahelyén. Részt vett az MSZMP helyi pártsejtjének megalapításában, majd 1956. december 13-án a járási karhatalmi szakasz parancsnokhelyettese lett. „A karhatalomban szilárdan helytállt. Rendszeresen járta a járás községeit és keményen fellépett az ellenforradalmi személyekkel szemben" - olvasható a pártiratok között. 1957. április 15-én nevezték ki járási munkásőr parancsnoknak, amely funkciót 166
