Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: A jászberényi kommunista pártelit összetétele és interakciói az 1950-es években
* A foglalkozási számok összegéből nem jön ki az 553-as taglétszám, mindössze 325 - ez utóbbit vettem 100%nak. ** A párttagság kelte számait összeadva 546 jön ki, s ezt vettem 100%-nak. Foglalkozás* Fő Százalék Korcsoportok Fő Százalék Téesz-paraszt 37 11,38 1945-1948 279 51,09 Egyéni paraszt 12 3,69 1949-1951 80 14,65 Értelmiségi 23 7,07 1952-1955 180 32,96 Jól látszik az adatokból, hogy dominánsan az alacsonyabb státuszú, alacsony iskolázottságú rétegek csatlakoztak elsőként a párthoz, közülük is azok, akik az 1945 után létesített ipari üzemekben találtak munkát. Az is elmondható, hogy az MSZMP-tagok több mint 50%-a az egykori MKP-tagok közül került ki, akik a pártemlékezetben szintén a munkásmozgalom élharcosai voltak, hasonlóan a tizenkilences elvtársakhoz. Az 1949-1951-es sáv alacsony értéke a tagrevízióval magyarázható, amikor sok volt szociáldemokratát, parasztpártit kizártak az MDP-bőL 1957 közepére elnyerte régi-új nevét az elnökség (Pártbizottság) és az Intéző Bizottság (Végrehajtó Bizottság) is. Ennek megfelelően a Pártnak már nem elnöke, hanem első titkára volt - személye Dobosi Imre maradt. Folyamatosan bővítették a Pártbizottság tagjainak sorát, 1957 végén vették be például Bányai János újdonsült tanácselnököt, Muzsik László rendőrfőhadnagyot is.68 68 Uo. 123. p. 69 MNL JNSzML XXXV.4/a-l. MSZMP Jb Pártért, jkv. 1959. október 15., 84. p. 1959 októberére több mint feleannyi tagja lett az MSZMP-nek, mint 1956-ban volt az MDP-nek.69 Az első két évben a pártvezetés nem fejtett ki különösebb és szervezettebb agitációs tevékenységet. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a megye nem küldött számukra határozatokba foglalt egyértelmű cselekvései tervet, improvizálni pedig nem akartak vagy nem mertek - örültek, hogy a forradalom nem söpörte el a rendszerüket. S amíg a KB-n és a PB-n belül is vita folyt például a mezőgazdaság szocialista átszervezésének üteméről és kiterjedéséről, addig a jászberényi pártelit is csak a kötelezőt teljesítette: próbálták visszacsábítani, zsarolni a volt elvtársakat a Pártba, hirdették a szocializmus igazságát és panaszáradatokban törtek ki a VB-üléseken, hogy a jászberényi parasztság mennyire ódzkodik a termelő-szövetkezetekbe lépéstől. A VB munkáját a testületen belüli személyi ellentétek is nehezítették. Ezen konfliktusoknak két típusa volt: belső hatalmi harcok és személyi összeférhetetlenségek. A belső „könyöklésre" jó példa Arvai István és Szőrös István konfliktusa, amiből végül az utóbbi került ki vesztesen és távoznia kellett a vezetésből. A helyi kötődésűek és a megye által delegáltak között is rendre fellángoltak az ellentétek, mint például Kapus Ferencné és Soós Pál között. Olyan is előfordult, amikor a testület nem tudott együtt dolgozni a vezetőjével (pl. Dobosi Imre és a VB esete). A jász-nagykun ellenszenv újrakonstruálódásának szemléletes példája Csuka Lajos fogadtatása a jászbe147
