Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - ÖRSI JULIANNA: Református lelkészek életútja az államszocialista korban az újabb kutatások tükrében

Az ország politikai vezetését különösen érdekelte, hogy egy-egy intézkedésre miként reagál a nép, hogyan befolyásolják a lakosság közhangulatát az egyházi személyek (pl. Mindszenty bebörtönzése,

Hruscsov látogatása, békekölcsön jegyeztetés, tsz-szervezés). Ez utóbbi különös jelentőséggel bírt a Nagykunságon, ahol az első termelőszövetkezeti városokat szervezték meg.

Összességében a fordulat éve (1948) utáni időkben a római katolikusok mutattak nagyobb ellenállást az uralkodó politikai, állami intézkedések irányában. A református egyház a passzív ellenállást választotta.

Még egy jelentős eseménnyel kapcsolatban kell szólnom a lelkészekről. Ez pedig az 1956-os forradalom.

1956 őszén Szolnok megyében is forradalmi helyzet állt elő. A korszak kutatását több intézmény és kutató is felvállalta. Az eseményekről, a szereplőkről az utóbbi időkben több helytörténeti munka jelent meg. Egy-egy településről szóló könyv fejezete, vagy önálló munka is szép számmal napvilágot látott (Szolnok,11

Karcag,12

Kisújszállás,13

Kunszentmárton,14

Mezőtúr,15

Túrkeve,16

stb.). A megjelent munkák egy része korabeli napló (Sipos

István, Fazekas Mihály), a szereplő visszaemlékezései (Filep István), dokumentumok (Kunszentmárton), interjúk, elbeszélések (Túrkeve), vegyes tartalmú írások (Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás). Tanulmányban elsősorban Cseh Géza foglalkozott a szolnoki eseményekkel.17

Sajátos szemléletű Pócs Nándor a nagykunsági rendszerváltásokról szóló írása.18

A megyében megjelent könyvek kapcsán megállapíthatjuk, hogy gazdag anyag van mind a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, mind az Allambiztonsági Levéltárban. Ugyancsak gyűjthetünk dokumentumokat a vidéki múzeumokban, a családoktól és történeteket egy-egy szemtanútól. A részletes, elemző feldolgozás azonban még várat magára.

lították fel. (1951.1. törvény) A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alá tartozott. A megszűnéséről az 1989. évi 14. törvényerejű rendelet határozott.

11 CSEH Géza: 1956 Szolnok megyében. Szolnok, 1989.; CSEH Géza: Forradalom után... A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956-1958). In: Zounuk 23. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok, 2008.125-165. p.

12 FILEP István: Karcag 1956. Karcag Város Önkormányzata, 1997.; FAZEKAS Mihály: Én így láttam (Napló 1956-1957-ből). Karcag Város Önkormányzata, 1996.

13 DUCZA Lajos (szerk.): 1956 emlékezete Kisújszálláson. Kisújszállás Város Önkormányzata. 2016.; SIPOS

Kund Kötöny (szöveggondozás): Történelem a rádió előtt. Dr. Sipos

István

feljegyzései az 1956-os forradalom eseményeiről. Magánkiadás. Nyíregyháza, 2016.

14 BARNA Gábor (szerk.): 1956 Kunszentmárton. A megtorlás dokumentumai. Kunszentmárton, 2006.

15 KISS Imréné: Jászkunság. 1956-os különszám, XLIX. évf. Szolnok, 2016.

16 ÖRSI Julianna (szerk.) 2016.; S ALL

AI Károlyné

(szerk.): Értünk szenvedtek, nem feledhetjük őket - Vallomások, visszaemlékezések az 1950-es évekből és a forradalom idejéből. Beklen Alapítvány. Túrkeve, 2016.

17 CSEH Géza 1989.; CSEH Géza 2008.

18 PÓCS Nándor: Rendszerváltások. - A 20. század sorsfordulói a Nagykunságon - In: Örsi Julianna (szerk.): A Nagykunság földje és népe. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Túrkevei Kulturális Egyesület. Túrkeve-Szolnok, 2018. 366-382. p.

124