Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ÖRSI JULIANNA: Református lelkészek életútja az államszocialista korban az újabb kutatások tükrében
A magyar református egyház elismeri a köztársaságot. [...] a köztársasági államforma különösen alkalmas szabad emberek szabad társadalmának a felépítésére. A magyar református egyház az államhatalom mindenkori képviselőjében, a kormányzatban Római levél 13. fejezete alapján Istentől rendelt felelősséget lát, amelynek engedelmeskedik, s iránta engedelmességre buzdítja híveit. Ez az engedelmesség csak akkor szűnnék meg, ha az állam hasonlatossá válnék a Jelenések könyve 13. részében említett fenevadhoz, az Antikrisztushoz. [...] A református egyház határozottan helyesli a földbirtokreformot, a „szociális igazságosság" érvényesülését. Szívesen helyezkedik el és otthon érzi magát egy olyan társadalomban, amelyik a munkásság, a parasztság és az értelmiség dolgozóiból épül fel [...] mindkét rendszert [kapitalista és szocialista] félti a bűn örök kísértéseitől. Az egyház nem engedi meg, hogy kerítései között egy letűnt rendszer restaurációs politikája, az úgynevezett reakció elhelyezkedjék. De nem engedheti meg azt sem, hogy oltárai erődítmények legyenek egy politikai párt propagandistái számára. Az egyház csak addig lehet egyház, amíg nem alakul át politikai párttá. [...] Az egyház sohasem mondhat le arról, hogy prófétai tisztét teljesítse. A kormányzat felé akkor, mikor Isten törvényeivel kerül ellentétbe, hogy meghallja Isten akaratát; saját híveivel szemben [...] Ez az állásfoglalás nem menti fel a keresztyén egyházat az alól a kötelezettsége alól, hogy a rendszerváltozásfolytán végső nyomorúságba jutott tagjaival szemben a szeretet és a szamaritánus segítség nagy parancsát ne gyakorolja. "8 8 Uo. 338-339. p. 9 Uo. 339. p. 10 Az Állami Egyházügyi Hivatalt „az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, igy különösen az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára" álAz állam álláspontját képviselő Veres Péter válaszára így emlékezett a püspök: „Veres Péter rendkívül meleg szavakkal méltatta a kálvinizmus nemzetpolitikai jelentőségét s kérte az igehirdetőket, hogy ne táplálják ezt a népet sem az üres ortodoxia, sem a pietista misztika formalitásaival. Pelszólítását így fejezte be: Az egyház vezetőitől elvárják azt a bölcsességet, szeretetet és krisztusi áldozatosságot, hogy mikor személyük politikailag tejesen imposszibilissé [elfogadhatatlanná] vált,... hozzák meg azt az áldozatot, hogy lépjenek vissza s ne várják meg, hogy politikai erők brutalitása érvényesüljön. "9 Ravasz László 1948 április végén lemondott. Ezzel egy új szakasz kezdődött a református egyház életében. Az állami szervek eredményesnek tekintették a békepapok beszervezését. Ezzel az akcióval sikerült éket verni a papság körébe. Egyre inkább a békepapok kezébe került az irányítás a reformátusok között is. (Ők kapták a különböző pozíciókat.) A többiek általában passzív ellenállást tanúsítottak. Kevesebben aktivizálták magukat. Az állam az egyházak működését igyekezett a legkisebb térre leszorítani. Az egyházi ünnepek (búcsú, körmenet, szertartások) helyszíneként csak a templom, a parókia, plébánia volt engedélyezve. Az egyházi oktatást az ellenőrzött hitoktatásra szűkítette le. Az egyházi ünnepek (búcsú, körmenet, szertartások) helyszíneként csak a templom, a parókia, plébánia volt engedélyezve. Az egyházak működésének ellenőrzésére 1951-ben létrehozták az Egyházügyi Hivatalt, amely 1989-ben szűnt meg.10 123
