Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
választották. Ekkoriban már foglalkozott a politikával, 1872 és 1875 között országgyűlési képviselő. A következő évtizedben lassan megszakadt a kapcsolata a Jászsággal, visszakerült Erdélybe. 1896-ban a magyar királyi vasút- és hajóstiszti tanfolyamokon rendes tanárrá nevezték ki.215 215 Szinnyei http://mek.niif.hU/03600/03630/html/o/ol8291.htm (2010-10-16) 216 SZENTESI TÓTH K. 1928. 8-9. p. 217 Jászapáti és Vidéke X. évfolyam 28. szám - 1911. július 9. 218 SZENTESI TÓTH K. 1928. 8-9. p. 219 Schefstik / Nemes családok 220 Jászapáti és Vidéke XI. évfolyam 33. szám - 1912. augusztus 18. Papp Elek (1838-1913) Karcag első polgármestere, országgyűlési képviselő. A kiskunsági származású férfit nagybátyja, az országgyűlési képviselő Papp Mór hozatta Karcagra és taníttatta. Papp Elek kezdetben mérnöknek készült, Bácskában földméréssel és tagosítással foglalkozott. 1872-1882 között volt karcagi polgármester, majd a nádudvari kerület képviselője lett huszonöt éven át.216 Kora és anyagi csapások miatt 1911 júliusában megőrült és bolondok házába zárták.217 Budapesten hunyt el 1913. május 24-én, a Farkasréti temetőben nyugszik.218 Papp Mór (1823-1895) Papp Mihály kunszentmártoni birtokos és Kálmán Erzsébet fia. A család 1609-ben szerzett címeres nemesi levelet Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Nagybátyja, a kunkapitány Kálmán Sándor (1793-1855) taníttatta.219 Papp Mór a politikai pályáját 1843-ban a pozsonyi országgyűlésen kezdte, ahol mint küldött vett részt. 1845-ben ügyvédi vizsgát tett, 1848-ban Karcag követeként szerepelt az országgyűlésen. Mint az Ellenzéki Párt tagja többször szót emelt Magyarország teljes függetlensége érdekében. A szabadságharc bukása után amnesztiában részesült, 1861-ben a Felirati Párt tagjaként lett országgyűlési képviselő. Az országos politikában az 1870-es évek elejéig vett részt, ezután Karcagra vonult vissza. 1872-től a karcagi törvényszék elnöke volt. Sándor fia karcagi közjegyző, Móric pedig kúriai tanácselnök lett. Pethes László (1885-1950) Vármegyei aljegyző. Apja, Pethes Antal (1835-1910) révén Hild Viktor unokatestvére. Anyja, a kerekgedei Makó család utolsó jászsági tagja, Makó Erzsébet (1860-1939). Felesége Küry Andor és Hajnal Jolán lánya, Margit.220 A kolozsvári egyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá, majd beutazta Nyugat-Európa számos országát. (Németország, Olaszország Dánia). Hazatérve Jász-Nagykun-Szolnok megye szolgálatába állt: első aljegyző, 1913-tól pedig tb. főszolgabíró. Az I. világháború kitörése után főként menekültüggyel foglalkozott, mégpedig olyan kiválóan, hogy hamarosan a megye menekültügyi hivatala élére állították. A Károlyi-kormány Selmecbánya főispánjává 77
