Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
tette: sokat tett a csehszlovák invázió feltartóztatásáért, majd amikor az ügy reménytelenre fordult, többedmagával Budapestre menekült. Innen Szegedre ment, ahol tevékenyen részt vett az ellenforradalmi szervezkedésekben. Az 1920-as nemzetgyűlésbe Jászapáti delegálta kisgazdapárti programmal, 1922-ig ő volt a nemzetgyűlés jegyzője, tagja volt a közigazgatási, igazságügyi és a véderőbizottságnak is. Nagyhatású beszédet mondott a kormányzói jogkör kiterjesztése kapcsán. 1922-ben Tóth Andorral és Nagy Endrével szemben ismét nemzetgyűlési képviselő lett.221 Az 1930-as évektől főként kulturális feladatokat látott el, több előadást tartott szülővárosában és Jászapátin is. Az A Szarmát Alföld történelme és néprajza, illetve Szovjet-Oroszország feldarabolása című könyve a tiltott könyvek listájára került 1945 után. 221 Országgyűlési almanach 1922. 349. p. 222 Jászság V. évfolyam 15. szám - 1892. VI. 11. 223 Jászárokszállás és Vidéke II. évfolyam 16. szám - 1910. április 17. 224 Jászvidék VII. évfolyam 19. szám - 1927. május 8. 225 Jászvidék XVI. Évfolyam 34. szám - 1936. VIII. 23. 226 Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hU/R/R%C3%A9vfy.html (2010-10-16) Pethes Antal (1835-1910) politikus, a jászárokszállási közbirtokosság elnöke az 1890-es években.222 Kecskeméti Pethes Mihály (1792-1878) jászkapitány és fehérgyarmati Tóth Viktória fia. Árokszállási virilista. „ Utolsó azok közül a törvényhatósági bizottsági tagok közül, akik akkor is azok voltak, amikor a régi Jászkun Kerületek megszűntéké^ Gyermekei: Mihály (1861-1936), Antal (1864- 1890), László (1885-1950), Miklós, Antal (+1947) és Mária (+1897). Pethes Mihály (1861-1936) 1897 és 1927 között a jászárokszállási közbirtokosság elnöke.224 Kecskeméti Pethes Antal (1835-1910) és kecskeméti Pethes Jusztina (1843-1875) fia. Törvényhatósági bizottsági tag, aki sokat tett Jászárokszállás mezőgazdaságának fejlesztéséért.225 Révfy Lajos (1871-1949) Igazgató tanító. Édesapja 1873-ban lett kántor Jászdózsán. A középiskolát Jászberényben, a tanítóképzőt 1891-ben Egerben végezte. 1894-től tanított Jászdózsán 1927-es nyugdíjazásáig. Helyi közéleti működése értékes: megszervezte a Hangya Szövetkezetét, 1926-ban a Munkáskor alapító tagja és jegyzője, a Katolikus Dalegyesület vezetője. Több történelmi tanulmányt is írt, így II Rákóczi Ferenc és a jászkunok (1906), vagy Jászdózsa község monográfiája, amely a Faluszövetség nagyezüst érem jutalmát kapta.226 Rónay Béla Jászkiséri jegyző, Rónay Ferenc (1832-1914) fia. 1907-ben a kvalifikacionális törvényben megszabott (1883. I./3.) alaki 78
