Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
nyíregyházi vezetésnek is túlzott kockázatot jelentett volna a központi kormányzat jóindulatának eljátszása egy olyan zavaros ügyben, amelyben a parlament két ízben (1848-ban és 1868-ban) is úgy foglalt állást, hogy a sikerre a legcsekélyebb teret sem biztosított. A mozgalom országos elszigeteltsége más helyütt is jelentkezett. Szentesi Tóth Kálmán is kiemelte, hogy a mozgalom nélkülözni volt kénytelen Apponyi Albert támogatását, aki már-már tüntetőleg nem foglalkozott a kérdéssel.138 De nem nyerte el más orgánumok - például az országos vagy a megyei sajtó - támogatását sem. Ez főként azért volt probléma, mert nem ismertették meg az országgal a jászkun történelmet. Jogi szempontból volt ugyan az ügynek visszhangja, többek közt Nagy Lajos karcagi ügyvéd 1878-as kötete, Raffay Ferenc (1870-1907) jogtanár kritikája vagy Illésy Jánosé (1861-1905), mely a Századokban jelent meg 1904-ben és 1905-ben, de a szélesebb közönséghez vajmi kevés jutott el ezekből. Aki hallott róla, az a történelmi ismeretek hiányában csak a pénzszerzés vágyát láthatta meg benne. így tett például Bodnár István is - egyébként karcagi polgár - aki a Nap című szolnoki újságban a mozgalmat történelemhamisítással vádolta, céljait pedig úgy jellemezte, hogy azok az ország vagyona elleni nyilvánvaló zsarolás.139 138 SZENTESI TÓTH K. 1928. 30. p. 139 Jász Kürt IV. évfolyam 39. szám - 1909. szeptember 26. 140 KOMÁROMY József: A jászkunok félmillió forintja In: Jász Hírlap XI. évfolyam 30. szám - 1929. július 29. A szimpátia elnyerésében segíthettek volna olyan emberek, akik országos ismertsége rokonszenvet keltett volna az emberekben. Ilyet azonban a mozgalom csak keveset tudott felmutatni. Vágó Pál tekinthető leginkább kivételnek, akinek nevét a Feszty - körkép egyik alkotójaként ismerték, de a mozgalomba csatlakozásakor már ő is elhagyta Budapestet, hazatért szülőhelyére és a jászapáti helyi politikára fordította erejét. A külső problémák mellett természetesen nem tagadhatok a belső feszültségek sem. Komáromy József egy húszas évekbeli elemzésében arra mutatott rá, hogy Hild Viktor korai kilépése illetve az a körülmény, hogy Almásy László inkább az országos ügyeivel foglalkozott, alapjaiban rengette meg a mozgalmat. 140 Az első világháború idején Kele József lényegében egyedül képviselte a redempciós eszmét. Kísérletek az újraszervezésre (1919-1929) A magyar belpolitikai változások, de még inkább a háború kitörése és elhúzódása még inkább partikulárissá tette a jászkun redempciós mozgalmat. Kele József elszántsága azonban dacolt a világégéssel is. 1919-ben látta elérkezettnek az időt a kérdés megválaszolására. 1919. január 5-én népgyűlést tartott Jászberényben, 62
