Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
és a wilsoni elvekre hivatkozva követelte a jász területi autonómia megteremtését. Az autonómiát Ruténföld mintájára képzelte volna el.141 Lázasan dolgozott a redempciós összegek visszaszerzésén is. 1919. március 20-ára értekezletet hívott össze az ügy tárgyalására Pest vármegye székházában, ahol Jászapátit Horváth Pál és Utassy Béla képviselték. A mozgalom új fejleménye, hogy ezúttal nem a magyar államtól, hanem a Habsburgoktól követelték a jóvátételt, mégpedig kétszázmillió koronát.142 Természetesen, a megváltozott nemzetközi helyzet még kevesebb kilátással biztatott. Kele József azonban nem adta fel, a húszas években is kitartóan foglalkozott a kérdéssel. Bár a mozgalom ebben az időszakban már nem tudott felérni korábbi méreteihez, a múltban elkövetett hibák korrigálására mégis történt kísérlet. Ilyen volt, hogy a célok letisztultak és a követelések között immár nem szerepelt a Jász vármegye gondolata. (Ez egyébként utoljára 1932-ben merült fel a megyerendezés kapcsán, de érdemi tárgyalására már nem került sor.)143 A redempciós mozgalom újjászervezési kísérleteinek Kele József betegsége, majd pedig 1929 júniusában bekövetkezett halála vetett véget. Ezzel végleg lezárult a kezdeményezés. A mozgalom értékelése Milyen mérlegét lehet megvonni a redempciós mozgalomnak? Ha a fő célt tekintjük, teljes a kudarc, hiszen a redempciós összegek visszatérítését nem sikerült elérniük. Nem valósult meg a csatolt cél, az önálló Jász megye létrehozása sem. Csekély mértékű volt az a közigazgatási siker, amely révén 1912-től Jászdózsa, Jászalsószentgyörgy és Jászfelsőszentgyörgy újra használhatta a jász tagot nevében, amitől korábban a belügyminisztérium olyan indoklással fosztotta meg, hogy azok túlságosan meghosszabbítják a nevüket.144 Ezek fényében nem meglepő, hogy Komáromy József (1901-1973) 1929-es visszaemlékezése azt a konklúziót vonta le: „a mozgalom kétévi fennállás alatt lassan, minden eredmény nélkül széthullott, mint oldott kéve... . ”145 Ezt az értékelést fogadták el a későbbi történeti munkák is: „ Volt még egy halvány törekvés a XX. század elején, hogy az állammal visszafizetessék a redempciós összeget, vagy engedményeket kapjanak a közterhek alól. E mozgalomnak azonban nem lett kézzel fogható eredménye. ”146 BAGI G. 2003. 135. p. Jászapáti és Vidéke XVI. évfolyam 1. szám - 1919. március 22. BAGI G. 2003. 136. p. Jászapáti és Vidéke XI. évfolyam 1. szám - 1912. január 7. KOMÁROMY József: A jászkunok félmillió forintja. In: Jász Hírlap XI. évfolyam 36. szám - 1929. szeptember 12. ÖRSI J. 1995. 28. p. 63
