Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
érvényesíthették a jogaikat.28 Jászberényben pedig 1861 januárjában negyven-ötven kéziszerszámmal felfegyverkezett paraszt került összetűzésbe a csendőrséggel,29 az évtized végén pedig Jászfelsőszentgyörgyön vezetett zendüléshez a pusztafelosztás. 30 Jankovich György 1863-as jelentése mégis monarchikus érzületről számolt be s arról, hogy a Jászságban a „kibékülési szellem Ausztriával... általános.” A „nép minden politikai tanok iránt tökéletesen egykedvű, sőt lehet mondani, példásan indolens, és csupán a materialismusnak él, minél fogva attól méri a politikai helyzet jó vagy rossz voltát, amint több vagy kevesebb adót fizet.”31 Nemcsak az adófizetés kérdése döntött egy rendszer jász megítélésében: a kiegyezést azért is fogadhatta öröm, mert élt a reménykedés, hogy a múlt sérelmes kérdéseire megnyugtató válaszokat ad majd az új kurzus. Még ha ezt a múltbéli kérdést több mint másfél évszázada is tették fel, a jászok türelemmel várták, mikor váltja be ígért redempciós kezességét az országgyűlés. A redempciós mozgalom közvetlen előzményei Az 1860-as évek az időszak, amikor a redempciós összegek megtérítésének gondolata először felmerült. Kisújszállás és Karcag indított pert Kelemen Kajetán ügyvéd vezetésével, de kezdeményezésük nem vezetett sikerre s az ügy néhány év után megfeneklett.32 Bár Kelemen Kajetán 1877-ben könyv formában is összegezte ebbéli munkásságát, az 1903-ban elkezdődött mozgalom viszont keveset hivatkozott rá. Annál vehemensebb viszont Papp Mór országgyűlési képviselő emlegetése, aki 1868. október 9-én vetette fel a redempció kérdését az úrbéri váltságok tárgyalása kapcsán. Deák Ferenc elismerte ugyan az igény jogosságát, de tárgyalását későbbre halasztotta.33 Papp Mór nem vihette tovább az ügyet, mert az országos politikától megcsömörlött és visszavonult szülőhelyére. Legközelebb Oláh Gyula képviselő hozta napirendre a kérdést. 1873. január 13-án határozati javaslatot tett a témában, érdemi előrehaladás azonban ekkor sem történt.34 KELEMEN Kajetán: A Jász-kun redemptio története és fejlődése a jelen korig. Tekintettel a jász-kun birtokviszonyok rendezésére. Szeged, 1877. 6. p. PAPP I. 1997. 194. p. Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok Megyei Levéltár. (Főszerk.: Tóth János) Szolnok, 1980. 293-301. p. SZABÓ László: A földmunkásmozgalmak jellegzetességei Szolnok megyében. In: Jászkunság, 1965/IV 185. p. KELEMEN K. 1877. 4. p.; CSEH Dániel: Jászberény politikai élete a dualizmus első évtizedében (1867-1876). In: Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2014. 90-104. p. Nagy-Kunság XXX. évfolyam 25. szám - 1905. augusztus 27. Jász Kürt II. évfolyam 33. szám - 1907. augusztus 18. 41
