Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
privilégiumaik történetével. II. József halála után ugyanis a Hármas Kerületek visszaállításának érdekében „Supplex Libellus Jazygum et Cumanorum” címmel röpiratot szerkesztettek, melyet Budán széles körben osztogattak, hogy az uralkodó mellett megnyerjék ügyüknek a rendeket is.21 Buzgalmuk nem bizonyult hiábavalónak, mivel az 1790. március 30-án kelt rendelet restaurálta a korábbi állapotokat.22 Még ebben az évtizedben, 1799-ben összefoglalták a jászkun jogokat Jászkun statútumok néven. Lefektették többek között, hogy a redemptusnak földvásárláskor elővételi joga van az irredemptusokkal szemben.23 1845-ben nagyszabású ünnepségek keretében emlékeztek meg a redempció századik évfordulójáról24. Hogy a jogi-gazdasági minőség mellett mennyire erősen élt az esemény a mindennapokban, mennyire formálta az identitást, arra jó bizonyíték, hogy az ünnepségeken a községek tisztikara mellett megjelentek az egyes települések legidősebb polgárai is. A történelem tehát élő realitás volt a Hármas Kerület lakói számára, s miközben az ország egésze a polgári átalakulás kezdetén vívódott, a Jászkunságban mintha megállt volna az idő.25 1848-ban Petőfi Sándor követválasztása elleni egyik legfőbb érv például az volt, hogy „hisz ez a Petőfi csak olyan sehonnai ember, redemtiója sincs neki, mégis követ akar lenni.”26 A redemptusi származás tehát mindennél többet nyomott latba ebben az időszakban. Ez az ellenérzés egyébként Kossuth Lajossal szemben is megmutatkozott, jászberényi fogadtatása igen hűvösnek volt mondható. Az önkényuralom időszaka újabb jogsérelmeket jelentett a Jászkunság számára. 1851-ben a Kerületeket a Pest-budai közigazgatási területhez sorolták, 1853-ban az úrbéri pátens által kimondott kárpótlás terheit a Jászság is kénytelen volt viselni, de fizetnie kellett a nádori tiszteletdíjat - évi háromezer aranyat - úgy, hogy nádora az országnak ebben az időszakban nem is volt.27 Konfliktusok forrását jelentette a közös legelők felosztása is, ahol a redemptus leszármazottak nem SZABÓ László: Kőhalmi Horváth Péter nádori alkapitány a jászkunok első történetírója. In: A Jászkunság tudósai, 1. Szolnok, 2014. PALUGYAY I. 1993. 29. p. HERBERT János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája. Budapest, Jászságért Alapítvány, 1992. 27. p. FARKAS Kristóf Vince: A redemptio centenáriuma - Egy különleges ünnep 1845-ben. In: Csönge Attila - Mákos Judit - Pozsgai Erika szerk. ZOUNUK Magyar Nemzeti Levéltár Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 30. Szolnok, 2016. 49-72. p. BAGI G. 1991.65-69. p. Pesti Hírlap 1848. június 17. idézi MEZŐSI Károly: Petőfi családja a Kiskunságban. Bibliotheca Cumanica 1. Kiskunfélegyháza, 1997. 58. p. PAPP Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés. In: Zádorné Zsoldos Mária szerk. ZOUNUK. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. 12. Szolnok, 1997. 191. p. 40
