Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
figyelembe, az látszik, hogy az oktatási rendszer radikális átalakításának szándéka nem járt együtt tömeges elbocsájtásokkal. A kormányzat teljesen szakítani akart a Horthy-korszak társadalompolitikájával és ideológiájával, s az új szellemiséget az oktatásban is érvényesíteni szándékozta. A múlttal való szakítás jegyében „a régi klerikális-nacionalista szemlélet kiűzése” és a „haladó polgári demokratikus gondolatok érvényesítése” mellett foglalt állást.94 Mindez teljesen új szemléletű pedagógiai munkát igényelt, az ország teljes oktatógárdáját azonban nem lehetett lecserélni. Tömeges méretű elbocsájtásokra azért sem kerülhetett sor, mert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1945. augusztus 16-án elrendelte a népiskolák nyolcosztályos általános iskolákká történő, kötelező átalakítását, amely rengeteg pedagógust igényelt. Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy az igazoltatás! eljárások során viszonylag enyhe ítéletek születtek, a kormányzat pedig inkább a pedagógusok ideológiai átképzésével, a régi tankönyvek felülvizsgálatával és új tanterv bevezetésével kívánta érvényesíteni a „demokratikus” szellemet.95 könyvek 23.] Pécs, 2004. 22. p. Online változat: mek.oszk.hu/02400/02445/02445.pdf (Megtekintés dátuma: 2017. 11. 08.) KÖPECZI Béla: A magyar kultúra harminc éve 1945-1975. A kötet második, 1977-es kiadásának online változata: http://mek.oszk.hu/07000/07044/07044.pdf (Megtekintés dátuma: 2017.09. 14.) 90. p. KARDOS József: A magyar iskola elmúlt évtizedei (1945-1996). In: Iskola a magyar társadalom történetében. Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián 1996. november 12. (Szerk.: Balogh László) Bp. 1997. 69-70. p. A Szolnok Megyei I. számú Igazoló Bizottság anyagai között csak a Kunszentmártoni Járási Bizottságtól ellenőrzés céljára felterjesztett iratokban szerepelnek Tiszazugi pedagógusok, ami azt jelenti, hogy a megyei bizottság nem tárgyalta ezeket az eseteket. Ilyen volt Vass Andor cibakházi iskolaigazgató is, aki meneküléséből nem tért vissza, a vezetői széket pedig kollégája, Bányai László vette át. MNL JNSZML VI. 501. Tanfelügyelő ir. 106/1945. A cibakházi „egyeshalmi” népiskola megnyitása, 1945. február 6. Lásd továbbá: BURKA Lászlóné: Nyitott könyv a cibakházi általános iskola történetéről. Kunszentmárton, 2005. 25. p. A Tiszazugban és környékén dolgozó pedagógusok igazoltatási ügyeinek vizsgálatához is a katonai szolgálat és a menekülések mértékének megállapításakor elemzett forrásokat használtam. A forrásokban fellelt 215 pedagógus közül 208 ügyét vizsgálhatták meg a Kunszentmártoni és Szarvasi Járási Igazoló Bizottságok.96 A létszámcsökkenés oka, hogy egy ember elesett a háborúban, 6-an pedig még az eljárás lefolytatása előtt elhagyták a térséget, illetve a tanítói pályát.97 A források hiányosságából adódóan 34 személy esetében nem tudjuk, milyen eredménnyel zárult az eljárás, ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a pedagógusok döntő többségét minden következmény nélkül leigazolták 1945-1946 folyamán. A 142 igazolt pedagógussal szemben 32-t marasztaltak el. Közülük 19-en a legenyhébb szankcióban, feddésben részesültek, amely nem járt komoly következményekkel az érintettekre nézve. Összesen 5 embert sújtottak áthelyezéssel, amit közülük 3-an 214
